Lectori Salutem!

A RussianStudiesHu 2021-től kezdődően évi két számmal megjelenő, az év folyamán állandóan bővülő nyílt hozzáférésű double blind peer review történeti ruszisztikai tudományos folyóirat, amely a saját honlapján kívül az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem repozitóriumában (EDIT), az Elekronikus Periodika Archívum és Adatbázisban (EPA) és még számos nagy nemzetközi adatbázisban, így a Scopusban is, szabadon hozzáférhető. A folyóirat anyagait a Kiadó nyomtatott verzióban is publikálja.

Publikációkat angol, orosz vagy, ritka kivételként, magyar nyelven fogadunk, felté- tel az első megjelenés. Minden szerzőt szívesen látunk, aki a keleti szláv, az oroszorszá- gi és a szovjet történelem bármely problémájának (beleértve a magyar és kelet-európai vonatkozásokat) történettudományos vagy más rokondiszciplína általi feldolgozását adja, és elfogadja a publikálási szabályainkat. „Vendég-rovatunk” teret biztosít a tág értelemben vett „Russian Studies” képviselői számára is, az Opuscula Prima rovat pe- dig az „Év Oroszdolgozata” országos egyetemi verseny nyerteseinek, valamint más kezdő ruszistának.

A RussianStudiesHu nem részesít előnyben semmilyen történetírói „műfajt”, mód- szert vagy irányzatot. Törekvéseinek irányát mindazonáltal a 2021-ben útjára bocsáj- tott, több számon átívelő „Az oroszországi történelem historiográfiái (2000–2020)” című sorozat jól demonstrálja. A mostani szám tematikus része az Oroszország-kép különböző formaváltozatait vizsgálja a történelemben.

A RussianStudiesHu-nak webfelületet biztosító russianstudies.hu oldalt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ruszisztikai Központ utódszervezetének tagjai alapították 2019 őszén, a szakmai-intézményi bázist az ELTE Történeti Intézete biztosítja.

A RussianStudiesHu munkájához a nemzetközi történeti ruszisztika kiemelkedő képviselői csatlakoztak, s ezzel kilépett nem csupán egy konkrét egyetemi műhely, de a magyar ruszisztika keretei közül is, és az egyetemes tudomány szolgálatába állt. Ahogy egyik szerzője fogalmazott, ez egy „meeting place of various historiographies”, egy mediátor a nyugati és keleti ruszisztika között.

A RussianStudiesHu szigorúan tudományos szempontokat szem előtt tartó, füg- getlen, politikamentes folyóirat. A világban 2022 elején kezdődő brutális változásokra, azonban – amiképpen egész diszciplínájának – reagálnia kell. A körülöttünk lévő tár- sadalom elvárja, hogy az orosz történelmi fejlődés sajátosságaira érvényes magyará- zatokat kapjon, s ezt a „társadalmi megrendelést” mi, a nemzetközi ruszisztika részei- ként, legjobb tudásunk és szakértelmünk szerint törekszünk teljesíteni.

A russianstudies.hu ruszisztikai műhelyoldal és a RussianStudiesHu online periodika üdvözli Olvasóit!

Szvák Gyula – főszerkesztő

Történetünk

Ruszisztikai Intézet
  • Ruszisztikai Intézet (1990-1995)
„A ruszisztikai intézet ötlete jól beazonosítható helyen és időben pattant ki. 1989 nyarán, egy Ronchi nevű tirrén-tengeri kis nyaraló hely strandján, napozás közben. A tűző nap olykor furcsa fényeket és gondolatokat ébreszt az ember fejében. Akkortájt a Maecenas Kiadó ügyeivel foglalkoztam legtöbbet, de annyira jól mentek a dolgai, hogy éreztem még magamban valamelyes szervezési kapacitást. Nem mellékesen megdőlt a rendszer, amelyben szocializálódtam. Számos előnytelen következménye mellett – amelyeket nem csak 20 év távlatából vagyok ennyire bátor észrevételezni, de már 1990 tavaszán cikkeztem róluk -, két előnye mindenképpen volt. Mindenki szabadon társulhatott és alakíthatott akár szakmai egyesületeket, valamint – akkor legalábbis úgy elemeztem – az ellenséggé váló Szovjetunió tanulmányozása felértékelődött. Számításaimba azonban kis hiba csúszott: amit ekkor még a világ legzseniálisabb kremlinológusai sem sejtettek, az nemsokára valóra vált. A Szovjetunió összeomlott. Így aztán a Szovjetunió-kutatásból mindenhol kivonták a pénzt. Nálunk már be se tették.

Csakhogy addigra mi – a kemény mag: Krausz Tamás, Szilágyi Ákos, Sz. Bíró Zoltán és jómagam – már megalakítottuk a Magyar Ruszisztikai Egyesületet, mint társas formát és annak kutatási szervét, a Magyar Ruszisztikai Intézetet. Mindez decemberben a Bölcsészkar Pesti Barnabás utcai ódon tanácstermében történt, nagyszámú és igen lelkes résztvevővel. Pölöskei Ferenc akkori dékánnál ugyan rögtön feljelentettek bennünket, mégis egy helyiséget bocsájtott a társaság számára. Egy faxgéppel és Lehr Ildikóval, a titkárságvezetőnek becézett mindenessel a következő tavaszon meg is indult a munka.

A hőskorról itt nem írnék részletesen: a Szovjet, majd Poszt-Szovjet Füzetek néven ekkor útjára bocsájtott sorozatból mindenki képet alkothat róla. A legemlékezetesebb tettünk sajátos módon mégsem a tudománnyal volt kapcsolatos. Viszont mindenki megismerte a nevünket. Történt, hogy az addig ingyen fogható orosz TV-adást a magyar illetékesek egyik napról a másikra egyszerre csak kikapcsolták. Átlátszó hivatkozással arra, hogy nincs, aki kifizesse a sugárzási díjat. Erre kezdett a Ruszisztikai Intézet össznépi gyűjtést rendezni, és a kisnyugdíjasok 500-1000 forintjaiból gyorsan gyűlt is a pénz…A kormány a már akkor is gyatra kommunikációjával bejelentette, hogy csak egymillióba kerül az adás. A bornírtság a tetőpontjára hágott és valóságos diadalt ült. Nem véletlen, hogy meglehetős támogatást kaptunk az amúgy távolról sem ruszofíl médiától. Aztán végre valaki észbe kapott a döntéshozók közül és csodák csodájára hivatalból kifizették a – ma sem tudom végül mennyi – pénzt. Mi meg postázhattuk vissza ötszázasonként a nekünk átutalt adományokat.” (Szvák Gyula: Kis magyar ruszisztika. Russica Pannonicana, 2011, 110-112.)
Ruszisztikai Központ
  • Ruszisztikai Központ (1995-2006)
„Amúgy hamar kiderült, hogy egy tudományos célokat követő egyesülés társadalmi munkában és társadalmi szervezetként nem életképes. A tudomány költséges vállalkozás és a magyar tőke nem sietett a segítségünkre. (Az oroszról aztán nem is beszélve.) A Karon is komplikációk adódtak. Ekkor már Manherz Károly volt a dékán és szeretett volna rendet teremteni a rendszerváltásból eléggé zilált állapotban kikerülő intézményben. És valljuk be, mi ott kakukktojásnak számítottunk. Benn is voltunk (fizikailag), meg kinn is voltunk (szervezetileg). Felajánlotta tehát, hogy legyünk közvetlen dékán alá tartozó új szervezeti egység, az akkor divatossá vált „központ” formájában. Ez jól hangzott, csak egy csekélység hiányzott az elképzelés realizálásához: a pénz. Ezt végül a Minisztériumnak köszönhettük, amely intézkedett másfél státusz ELTÉ-re telepítéséről. Így lettem hát központvezető, Lehr Ildi meg egyszemélyes titkárság. Valójában azonban a Krausz Tamással való baráti („tettestársi”) viszonyból született (és működik ma is) a Ruszisztikai Központ. Amely nem volt ugyan koraszülött, de kétségkívül hendikepes.

Ott volt mindjárt a nevünk. 1989-ben még vígan használta az Orosz Tanszék az orosz tanszék nevet, tehát kényszerűen választottunk egy attól megkülönböztető szót: a ruszisztikát. Igaz, a rendszerváltó hevületben az Orosz Tanszék aztán átkeresztelkedett „Keleti szláv és balti filológiai tanszékre”, rajtunk azonban már rajtunk ragadt ez, a beavatottakon kívül senki által nem értett szó. Tetejébe a hamarosan meginduló speciális programunkat „Történeti ruszisztika és modern szovjetológiának” neveztük el, hogy világosan elkülönítsük az oktatási kompetenciákat. Tízfajta órát indítottunk – ismét csak társadalmi munkában, hiszen nevet azt kaptunk, de fizetett tanárt nem. Nem csoda, hogy nem sok irigyünk akadt akkoriban. Az emberek nem szeretnek ingyen dolgozni, pláne nem olyan ellenszélben, mint amilyenbe az oroszszakma került 1989 után.

Az áttörést a 98-as év hozta, amikor megrendeztük első nemzetközi konferenciánkat (valójában szimpóziumunkat). Majd azóta is minden második évben. És a világhírű tudósok megtiszteltek bennünket, és átkeltek értünk az óceánon. Még a már akkor majd’ 80 éves Nicholas V. Riasanovsky, a nemzetközi ruszisztika doyenje is, majd az évek során szinte valamennyi világnagyság. Köszönet érte Ruszlan Grigorjevics Szkrinnyikov kapcsolatrendszerének, ami annyit segített a szervezésben. És hát közvetve Dmitrij Lihacsovnak, hiszen annak idején, 1987-ben, a rá való hivatkozással jutottam el Berkeley-be Riasanovsky professzorhoz. Visszatekintve, tehát úgy tetszik, a Ruszisztikai Központ először nemzetközileg pozícionálta magát. Merthogy nem könnyű prófétának lenni saját hazánkban egy ruszistának sem.

A következő jelentős lépés az MTA Kutatóhelyi Hálózatába tartozó Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport megalakítása volt 2002-ben a Központ bázisán. Először 5, majd ma már 15 taggal és néhány státusszal, a pécsi kollégákkal való együttműködés jegyében. Ezekben az években ebből finanszíroztuk az oktatáson túli tevékenységünket, például a könyvkiadást. Ruszisztikai Könyvek sorozatunk e támogatásnak köszönhetően szépen is gyarapodott a 2000-es évek első felében.

A Magyar-Orosz Kulturális Évadok és általában a magyar-orosz kapcsolatok látványos javulása az évtized közepén a Ruszisztikai Központ életében is döntő változásokat hozott… Majd 2006-ban létrehoztuk az „Alapítványt az orosz nyelvért és kultúráért”. (Szvák Gyula: Kis magyar ruszisztika. Russica Pannonicana, 2011, 112-114.)
Történeti Ruszisztikai Tanszék
  • Történeti Ruszisztikai Tanszék (2006-2018)
„Volt egy alapítványunk. És benne 500 ezer forintunk. Ha így történt, akkor próbáltuk hasznossá tenni magunkat. Így lettünk hát gazdái a 2007-től minden év végén kiosztandó szakmai elismeréseknek,… amelyet „év ruszistái”, az „év orosztanárai”, a „Pro Cultura Hungaro-Russica” díjazottai, a legjobb oroszdolgozat szerzői és az életműdíjasok kapnak. A „jó”, vagy legalábbis a makacsul kitartó néha tényleg elnyeri jutalmát. Valahogy 2007 végére értek be a dolgok. Primakov volt miniszterelnök májusi budapesti látogatásakor még biztos nem, mert amikor szóba hoztam neki egy tanácskozáson egy ruszisztikai virtuális egyetem ötletét, Igor Szavolszkij még nem állt mellé. Decemberben azonban Valerij Muszatov volt nagykövet már támogatólag vetette fel Kiss Péter akkori kancellária miniszternek és Igor Szavolszkij is a diplomáciai csatornákon. Igaz, az eredeti ötlet jelentősen módosult: ekkor már csupán orosz nyelvű mesterszakokról volt szó egy kibővített ruszisztikai központ szakmai bázisán, de ezt sem lehetett eléggé megköszönni. Végül a magyar kormány rászánta magát, hogy ezen a területen gesztust gyakorol, hiszen addigra kormányprogram rangjára emelkedett Oroszországban az orosz nyelv népszerűsítése a világban. (És valljuk meg: még mindig ez a legeslegolcsóbb formája a gesztusnak a kétoldalú kapcsolatokban.) Ennek köszönhetően alakulhatott meg 2008. október 2-án az ELTÉ-n a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ és kapott lehetőséget a ruszisztikai szakma infrastrukturális fejlesztésére. Az orosz kormány a maga részéről a Russzkij mir állami alapítványon keresztül járult hozzá a projekthez. Az ő anyagi áldozatvállalásuk révén nyithattuk meg 2009. február 25-én a Ruszisztikai Módszertani Könyvtárt és Kabinetet.”

Ezután következett a Ruszisztika MA. „A ruszistává válás általam javasolt útja az ELTE Ruszisztika mesterszakjának elvégzése. Ilyen korábban nem volt, csak 2010 őszétől indult a pesti Bölcsészkaron. Máshol nincs is ilyen Magyarországon, de sehol a világon. Nem érthetetlen, ha küzdelmes volt a létrehozása.

27 vagy 28 éve kezdtem. Először az újjászerveződő pécsi egyetemen nyújtottam be a javaslatát, majd az évtized végén a Soros Alapítvány következett. 1997-ben már eljutottam a Magyar Akkreditációs Bizottságig, de elbuktam. Következett az akkor létezett „A” és „B” szakok mellett egy „C” szak terve az ELTÉ-n – ezt az ötletet az oktatási reform húzta keresztül. Majd ötödik próbálkozásra – 4 éve – a Corvinusszal együtt próbálkoztam – itt az ő kishitűségükön bukott el a dolog. Tehát – ha jól számoltam – hatodik nekifutásra sikerült és majd három évtizedet kellett várni rá. A nehezen kihordott gyermek neve tehát: Ruszisztikai mesterszak. A diploma elnevezése: okleveles ruszisztika szakos bölcsész szakember. Mi magunk között „Oroszország-szakértőnek” mondjuk, akit kiképzünk. Egyébként a bölcsészkari tanács nemrégi döntése szerint jövőre már hivatalosan is hívhatjuk így specializációnkat. Oroszul tudóknak könnyebb a dolguk: orosz keresztségben a „rosszijevegyenyije” névre hallgat.

Amúgy ugyanolyan 120 kredites mint minden más MA-szak, a szakdolgozat itt is 20 kreditet ér és itt is a bevezető stúdiumok, törzsanyag és specializáció hármasságára épül a rendszer. A tantárgyak harmada az orosz-szovjet történelem nagy korszakaival, másik harmada tág értelemben vett művelődéstörténettel, míg a fennmaradó egyharmad a mai Oroszország sokoldalú ismeretét biztosító tudnivalókkal foglalkozik. Előfeltétel nélkül jöhet ide minden történelem-, orosz-, politológiai és nemzetközi tanulmányok szakos az ország bármely alapszakot biztosító intézményéből. Jöhetnek mások is, de az már feltételhez kötött…

A szak a szak célja nem kevesebb, mint a Magyarország (és az Európai Unió), valamint Oroszország közötti közvetítő szerepre alkalmas szakember gárda kinevelése, az államigazgatásban és a helyi önkormányzatoknál, a kulturális- és szakdiplomáciában, a médiában, valamint a vállalati szférában elhelyezkedni képes, az orosz ügyek intézésében egyaránt járatos, magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező mesterszakos szakemberek képzése. Egyszóval: versenyképes tudás és diploma a cél.

Az ehhez vezető út nem könnyű, de katarzison keresztül vezet. Az újdonság varázsa, reméljük, még sokáig tart és tartást ad hallgatónak, oktatónak. Végtére is Magyarországon még senki soha nem kapott ruszisztika mesterszakos oklevelet és ez a curriculum sehol másutt a világon nem ismert. A dolog rendkívüliségének minden érdekelt tudatában van: ez igen nagy elszántságot, egyszersmind emelkedettséget kölcsönöz szakunknak.

És, persze, dolgoztunk a folytatáson is.” 2010-től beindult a Ruszisztikai Doktori Program…(Szvák Gyula: Kis magyar ruszisztika. Russica Pannonicana, 2011, 106-110, 115-116.)

Aki pedig azt ezt követő történetre is kíváncsi, kattintson a „Hírek” rovatra a www.russtudies.hu-n, amelyet 2019-ig Gyimesi Zsuzsanna szerkesztett. Műhelyünk tudományos teljesítményének összefoglalója pedig a Ruszisztikai Könyvek 40. kötetében, „A mi Ruszisztikánk. Tanulmányok a 20/25 évfordulóra” című tanulmánykötet 13-34. oldalán olvasható.
Történeti Ruszisztikai Tanszék
  • Az első évtized

A budapesti történeti ruszisztika első tíz éve

10 év – 10 mondatban elbeszélve
1990: Tíz történész és irodalomtörténész megalakította a Magyar Russzisztikai Egyesületet, s annak autonóm tudományos műhelyét, a Magyar Russzisztikai Intézetet Szvák Gyula vezetésével a Bölcsészkar Pesti Barnabás utcai épületében.

1991: „A Szovjetunió vége?” címmel elkészült a Szovjet (majd) Poszt-szovjet Füzetek első száma, amit ugyanebben az évben még három másik gyorsjelentés követett.

1992: Az Intézet, még a magyarországi PhD-képzés bevezetése előtt, hét fő részvételével kísérleti PhD-programot indított, és sikeres társadalmi akciót kezdeményezett az orosz nyelvű TV-adás visszaállításáért.

1993: Megjelent a „Jelcin és a jelcinizmus” című kiadvány, majd még ebben az évben „Jelcinscsina” címmel orosz fordítása is, amely orosz értelmiségi körökben nagy feltűnést keltett.

1994: Megjelent Krausz Tamás Megélt rendszerváltás című kötete.

1995: Az ELTE Bölcsészkarán megalakult a Ruszisztikai Központ (vezetője: Szvák Gyula) és megjelent az ez idáig 48 darabból álló Ruszisztikai Könyvek első kötete Krausz Tamás és Szilágyi Ákos szerkesztésében.

1996: Megjelent Krausz Tamás: Szovjet thermidor. A sztálini fordulat szellemi előzményei. 1917–1928 című nagy nemzetközi visszhangot kapó nagydoktori disszertációja.

1997: A Központ műhelyében elkészült az 1945 utáni első, magyar szerzők által írt és Szvák Gyula által szerkesztett összefoglaló Oroszország-történet, és elindult a diploma mellé speciális tanúsítványt nyújtó „Történeti ruszisztikai és modern szovjetológiai” program.

1998: Sor került a Központ által szervezett első biennális nemzetközi tudományos konferenciára „Oroszország helye Európában” címmel, amelyet még 11 követ napjainkig.

1999: Szvák Gyula vezetésével elindult a hároméves „Történeti Ruszisztikai Alapkutatások” című kutatás az Oktatási Minisztérium támogatásával, illetve Krausz Tamás vezetésével a „Történeti Szovjetológiai Alapkutatások” című négyéves OTKA-pályázat.
Történeti Ruszisztikai Tanszék
  • A második évtized

A budapesti történeti ruszisztika második évtizede

10 év – 10 mondatban elbeszélve
2000: Megjelent Havas Ferenc szerkesztésében az évtized eredményeit és a következő évek terveit tartalmazó „Dokumentumok történeti ruszisztikánk tárgyköréből” című kötet és sor került a majd 30 külföldi előadót felvonultató „Oroszország helye Eurázsiában” című konferenciára.

2001: Megjelent a Krausz Tamás és Bartha Eszter által szerkesztett „GULAG - a szovjet táborrendszer története” című tanulmány- és dokumentum kötet, valamint Szvák Gyula „IV. Iván és I. Péter utóélete” című monográfiája.

2002: Elkészült az első magyarok által írt Romanovok-történet, Niederhauser Emil és Szvák Gyula közös műve.

2003: Megalakult 1,5 „statisztikai fővel” az MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoportja Szvák Gyula vezetésével, amely 51 könyvet, 133 tanulmányt és 4 PhD disszertációt produkált, amíg meg nem szüntették kilencéves működés után.

2004: Előfesztivállal megkezdődött a Szvák Gyula főkurátor által irányított ”Magyar-orosz kulturális évad”, amelynek szervezésében a Ruszisztikai Központ is részt vett.

2005: Megjelent az „Orosz történelem válogatott kútfői” című egyetemi tankönyvsorozat első kötete, a Szili Sándor által szerkesztett „A középkori orosz források” című mű, valamint a Krausz Tamás szerkesztette „A sztálinizmus hétköznapjai” című tanulmány- és dokumentumkötet, „A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada” című bilingvis könyv, a Kulturális évad során Krausz Tamás szervezésében történész konferencia sorozatra került sor Moszkvában.

2006: Bölcsészkari tanárok megalakították az „Alapítványt az Orosz Nyelvért és Kultúráért”, a TÁRKI Zrt. a Ruszisztikai Központ és az Alapítvány megbízásából országos, reprezentatív közvélemény kutatást végzett a magyarok oroszokhoz való viszonyáról, és ebben az évben a Központ új nevet kapott (Történeti Ruszisztikai Tanszék), Szvák Gyulát az Orosz Tudományos Akadémia díszdoktorrá avatta és Puskin-érmet kapott.

2007: Első alkalommal adták át a ruszisztikai díjakat: Pro Cultura Hungaro-Russica Díjas: Vass Lajos; Orosztanári Életmű Díjas: Vujovits Inessza; Az Év Ruszistája: Han Anna; Az Év Orosztanára: Dancz Péter, az Év Oroszdolgozata nyertese: Sárköziné Vandan Enhzaya; megjelent Filippov Szergej Religioznaja borba i krizisz tragyicionalizma v Rosszii XVII veka című monográfiája.

2008: A Tanszék szakmai felügyelete mellett megalakult a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ, Hudecz Ferenc rektor és Szvák Gyula Oroszországban járt és egy sor együttműködési szerződést kötött orosz egyetemekkel, megjelent Krausz Tamás később számos nyelvre lefordított nagy Lenin-monográfiája.

2009: Év elején Hudecz Ferenc és Vjacseszlav Nyikonov megnyitotta a Központ részeként a Russzkij mir alapítvány támogatásával létrejött Ruszisztikai Módszertani Kabinetet és Könyvtárt, megnyílt az első nemzetközi ruszisztikai tábor Balatonfüreden, a Fortocska Galéria (kurátor: Gyimesi Zsuzsanna) és bemutatkozott az Orosz Negyed periodika (főszerkesztő Kiss Ilona).
Történeti Ruszisztikai Tanszék
  • A harmadik évtized

A budapesti történeti ruszisztika harmadik évtizede

10 év – 10 mondatban elbeszélve
2010: Elindult Magyországon először – s ezidáig egyetlenként – a ruszisztikai mesterképzés, a Történettudományi Doktori Iskolán belül az önálló Ruszisztikai Program, sor került az első Ruszisztikai Napokra, elkezdte tevékenységét az oroszvilag.hu posztszovjet hírmagazin, a 20. évforduló kapcsán nagy nemzetközi konferencia keretében „Socius Honoris Causa” címek átadására került sor, a Központ házigazdája volt az európai „Orosz Központok” első találkozójának és sor került brüsszeli bemutatkozására.

2011: Gagarin űrrepülésének 50. évfordulóján Farkas Bertalan, Valerij Kubaszov és Szergej Krikaljov űrhajósok részvételével tömegrendezvényre került sor a Ruszisztikai Központban, Oszipova Irina vezetésével elkezdődtek a mai napig tartó „Metodikai Szombatok”, a Központ először vesz részt a „Kutatók Éjszakáján”, a Szovjetunió megtámadásának 70. évfordulója alkalmából a Ruszisztika által szervezett konferencián az orosz nagykövet szót emelt a II. világháborúval kapcsolatos történelemhamisítások ellen.

2012: Újabb TÁRKI-felmérés készült a magyarok oroszokhoz való viszonyáról, a Russzkij mir alapítvány támogatásával elkészült a mesterszak tíz tankönyve, megjelent a 12 legnagyobb oroszról szóló könyv orosz fordítása, akkreditálták a Nemzetközi Ruszisztikai mesterszakot.

2013: A budapesti történeti ruszisztikai műhely bemutatkozott a pisai Orosz Központban, megjelent Szvák Gyula „Klió, a csalfa széptevő” című kötete.

2014: A Russzkij mir ügyvezető igazgatójának részvételével rendezvénysorozattal ünnepelte ötéves fennállását a Kabinet, a Ruszisztikai Doktori Program szervezésében sor került a Fiatal Ruszisták első nemzetközi konferenciájára, amelyen 10 országból 63 ifjú kutató vett részt, az ELTE Kiválósági listáján az első tíz közé került a Tanszék két professzora.

2015: Az Intézet 25. és a Ruszisztikai Központ 20. évfordulója alkalmából szervezett konferencia résztvevői a Trefort-kertben elültették a „Ruszisztika Fáját”, a jubileumra megjelent „A mi Ruszisztikánk” című tanulmánykötet, együttműködési szerződés aláírására került sor az Oroszországi Társadalomtudományi Kutatási Alappal, Krausz Tamás Lenin-könyvéért Isaac Deutscher-díjat kapott.

2016: Megjelent Szvák Gyula társszerkesztésében a Canadian-American Slavic Studies nyolc részből álló R. G. Szkrinnyikov emlékkötetének utolsó száma, tíz évvel az első felmérés után a Ruszisztika újabb közvéleménykutatást rendelt az oroszokról, majd publikálta az évtized eredményeit a Poszt-szovjet Füzetek sorozatban.

2017: Az 1917-es forradalmak centenáriumára megrendezett nemzetközi tudományos konferenciára négy kontinens 13 országából és 22 városából 48 előadó érkezett, Krausz Tamás Lenin-könyvét kiadták portugálul Brazíliában, hároméves kutatási projekt indult az Orosz Tudományos Akadémia Világtörténeti Intézetével.

2018: Majd’ 23 év után lejárt Szvák Gyula tanszékvezetői megbízatása, a Történeti Ruszisztikai Tanszék új vezetője Juhász József lett, megjelent a „Tertium datur” c. tanulmánykötet Krausz Tamás 70. születésnapja tiszteletére, valamit Gyóni Gábor A középkori Novgorod politikatörténete című munkája.

2019: A Történeti Ruszisztikai Tanszék egyesült a Kelet-Európa Története Tanszékkel, az új formáció a Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai tanszék nevét kapta, ezen belül megalakult a Ruszisztikai Tanulmányok Centrum, amely létrehozta a RussianStudiesHu open access online folyóiratot, Szvák Gyula kezdeményezésére megalakult a Vaszilij Kljucsevszkij Szeminárium, az orosz partnerrel való közös kutatást az „Oroszország és Magyarország az egyetemes kultúrában: a forrás és interpretációja” című nemzetközi konferencia zárta.
molino
  • Konferenciáink
    (1997-2017)
rólunk
  • Rólunk írták

Hudecz Ferenc

rólunk
  • Rólunk írták

V. Alekszejev

rólunk
  • Rólunk írták

A. Medusevszkij

rólunk
  • Rólunk írták

A. Jurganov

rólunk
  • Rólunk írták

I. Tyumencev

rólunk
  • Rólunk írták

D. Liszejcev

rólunk
  • Rólunk írták

A. Pavlov

rólunk
  • Rólunk írták

Bebesi György

rólunk
  • Rólunk írták

Bebesi György, Kolontári Attila

rólunk
  • Rólunk írták

Bodnár Erzsébet

rólunk
  • Rólunk írták

Makai János

fotóalbum
  • Fotóalbumok

Szvák Gyula

A Socius Honoris Causa cím birtokosai

A magyar és nemzetközi tudomány azon képviselőinek adományozzák, akik a leghatékonyabban járultak hozzá a Ruszisztikai Intézet/Központ minden oldalú fejlődéséhez.

2020. május 8-án, a Ruszisztikai Intézet alapításának 30. évfordulóján posztumusz Socius Honoris Causa címet kapott:
...
Ruszlan Szkrinnyikov
(1931–2009),

történész, a Szentpétervári (Leningrádi) Egyetem professzora, a magyar történeti ruszisztika fejlesztésében játszott iskolateremtő szerepéért;

...
Niederhauser Emil
(1923–2010),

történész, akadémikus, az ELTE (Budapest) professor emeritusa, a magyar Kelet-Európa-kutatás fejlesztésében játszott iskolateremtő szerepéért,

...
Nicholas V. Riasanovsky (1923–2011),

történész, a Berkeley Egyetem professor emeritusa, a magyar történeti ruszisztika nemzetközi elismertségének hathatós elősegítéséért.

2010. május 17-én, a Ruszisztikai Intézet alapításának 20. évfordulóján a Socius Honoris Causa címet kapta:
...
Philip Longworth,

az angolszász ruszisztika doyenje, történész, professzor (London), 80. születésnapja alkalmából;

...
Andrej Szaharov akadémikus,

történész, az Orosz Tudományos Akadémia Oroszország Történeti Intézetének volt igazgatója (Moszkva), 80. születésnapja alkalmából;

...
Jurij Pivovarov akadémikus,

történész, az Orosz Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Információs Intézete igazgatója (Moszkva), 60. születésnapja alkalmából;

...
Manherz Károly professzor,

nyelvész, az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja (Budapest), az ELTE Ruszisztikai Központ megalapításában játszott kiemelkedő szerepéért.

2011. április 19-én, a II. Ruszisztikai Napok megnyitójának keretében:

...
Hudecz Ferenc,

a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, kémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egykori rektora (Budapest), a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár létrehozásában játszott kiemelkedő szerepéért.

2012. május 21-én, „A történész és a világ, a történész világa Oroszországban és Közép-Kelet-Európában” című nemzetközi tudományos konferencia keretében:
...
Ann M. Kleimola,

történész, professor (Lincoln), aki a Ruszisztikai Központ első biennális konferenciája óta mindig részt vett ezeken a konferenciákon és kiemelkedő színvonalú előadásaival gazdagította azok munkáját.

2012. november 30-án:
...
Vjacseszlav Nyikonov,

történész, politológus, a „Russzkij mir” alapítvány elnöke (Moszkva) a magyar ruszisztika és a budapesti „Orosz Központ” eredményes tevékenységének elősegítéséért.

2017. május 17-én:
...
Maya Petrova,

az Orosz Tudományos Akadémia Világtörténeti Intézete Gender Tanulmányok Központjának vezetője (Moszkva), a kétoldalú tudományos kutatások előmozdításában játszott kiemelkedő szerepéért.

2020. május 8-án:
...
Paul Dukes,

történész, professor emeritus (Aberdeen), a Ruszisztikai Intézet / Központ nemzetközi elismertségének hathatós elősegítéséért.

2020. május 8-án:
...
Juhász József,

történész, tanszékvezető egyetemi tanár (Budapest), a budapesti történeti ruszisztikai műhely folytonosságának biztosítása terén végzett áldozatos munkájáért.

2021. szeptember 30-án:
...
Dmitrij Regyin,

történész, egyetemi tanár (Jekatyerinburg), a Ruszisztikai Intézet / Központ nemzetközi elismertségének hathatós elősegítéséért.

A Magyar Ruszisztikai Intézet alapításának 30. évfordulóján annak egykori tagjai és mai utódai Ruszisztikai Díszérem odaítéléséről határoztak, amelyet évente egy alkalommal adnak át a hazai ruszisztika ügyének előmozdításáért.
Első alkalommal, 2020. május 8-án, ebben az elismerésben részesült:
...
Igor Szergejevics Szavolszkij,

az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Magyarországon 2006–2009 között.

Második alkalommal, 2022. szeptember 22-én, ebben az elismerésben részesült:
...
Csorba László professzor emeritus,

a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója

Munkatársak

Periodika

RussianStudies.Hu

Brockhaus
  • Az Oroszország-kép változásai a történelemben
  • Tanulmányok a ruszofóbiáról
  • Opuscula prima
  • Szemle
  • Oroszország története világtörténeti mércével
  • Tanulmányok
  • Szemle
  • Opuscula prima
  • Vendégrovat
  • Emlékezetpolitika
  • Tanulmányok
  • Nagy Péter - 350
  • Historiográfiák
  • Tanulmányok
  • Opuscula prima
  • Historiográfiák
  • Opuscula prima
  • Vendégrovat
  • Historiográfiák
  • Tanulmányok
  • Opuscula prima
  • Tanulmányok
  • Szemle
  • Vendégrovat
  • Tanulmányok
  • Vendégrovat
Venyiamin Alekszejev akadémikus – Történeti és Régészeti Intézet, Orosz Tudományos Akadémia Uráli Kutatóközpont (Jekatyerinburg, Oroszország) • Jevgenyij Anyiszimov professzor – Szentpétervári Történeti Intézet, OTA (Szentpétervár, Oroszország) • Bagi Dániel professzor - Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest, Magyarország) • Chester S. L. Dunning professor emeritus – Texas A&M Egyetem (College Station, USA) • Csang Cianhua professzor – Pekingi Pedagógiai Egyetem Világtörténeti Intézete (Peking, Kína) • Font Márta professzor – Pécsi Tudományegyetem (Pécs, Magyarország) • Wendy Z. Goldman „Paul Mellon” professzor – Carnegie Mellon Egyetem (Pittsburgh, USA) • Andrej Golovnyov OTA levelező tag– Kunsztkamera. Nagy Péter Antropológiai és Néprajzi Múzeum (Szentpétervár, Oroszország) • Hieronim Grala professzor – Varsói Egyetem (Varsó, Lengyelország) • Claudio S. Ingerflom professzor – San Martíni Nemzeti Egyetem (Buenos Aires, Argentína) • Andrej Jurganov professzor – Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetem (Moszkva, Oroszország) • Krausz Tamás professor emeritus, elnök – Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest, Magyarország) • Andrej Medusevszkij professzor – Közgazdasági Kutatóegyetem (Moszkva, Oroszország) • Peter Pastor professor emeritus – Montclair Állami Egyetem (Montclaire, USA) • Dmitrij Regyin professzor – Történeti és Régészeti Intézet, OTA Uráli Kutatóközpont (Jekatyerinburg, Oroszország) • Lorina Repina OTA levelező tag – Orosz Tudományos Akadémia Egyetemes Történeti Intézete (Moszkva, Oroszország) • Richard Sakwa professzor - Kenti Egyetem (Canterbury, Nagy-Britannia) • Sashalmi Endre professzor – Pécsi Tudományegyetem (Pécs, Magyarország) • Ludwig Steindorff professzor – Kieli Keresztély Albert Egyetem (Kiel, Németország) • Szilárd Léna professor emeritus – Sassari Egyetem (Sassari, Olaszország) • Szvák Gyula professor emeritus – Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest, Magyarország) • Igor Tyumencev professzor – Volgográdi Állami Egyetem (Volgográd, Oroszország)

Nyomtatott verziók

Publikációk

Ruszisztikai könyvek

Magyar nyelvű kiadványok

Orosz és szovjet történelem

  • Krausz Tamás: Pokrovszkij és az orosz abszolutizmus vitája a 20-as években (Különlenyomat a Történelmi Szemle 1980/4. számából)
  • Szvák Gyula: Cárok és kalandorok. A „zavaros időszak” története (Kossuth, Budapest, 1982)
  • Az orosz történelem egyetemessége és különössége (Szerk.: Krausz Tamás, Szvák Gyula; ELTE ÁJK, Budapest, 1982)
  • Szvák Gyula: Iván, a Félelmetes (Gondolat, Budapest, 1985, 1996)
  • Szakszervezetek és államhatalom. Dokumentumok a szovjet-oroszországi szakszervezetek történetéből 1917–1923 (Szerk. és vál.: Krausz Tamás, Béládi László; ELTE ÁJK, Budapest, 1985)
  • Krausz Tamás: A cártól a komisszárokig. Az 1917-es oroszországi forradalmak történetéből (Kossuth, Budapest, 1987)
  • Béládi László, Krausz Tamás: Életrajzok a bolsevizmus történetéből (ELTE ÁJK Államtudományi és Politikatudományi Intézet, Budapest, 1987)
  • Béládi László, Krausz Tamás: Sztálin. Történelmi vázlat (Láng, Budapest, 1988)
  • Szvák Gyula: Hamis cárok (Kozmosz Könyvek, Budapest, 1988)
  • Szvák Gyula: Moszkóvia és a Nyugat (Magvető, Budapest, 1988)
  • Leszállt-e Hruscsov Kijevben? Hruscsov és kora (Szerk.: Krausz Tamás; Kolibri, Budapest, 1988)
  • Demokrácia, „cézárizmus”, szocializmus. Nyikolaj Ivanovics Buharin tanulmányai (Szerk.: Béládi László, Krausz Tamás; ELTE ÁJK, Budapest, 1988)
  • A száműzött Trockij (Szerk.: Krausz Tamás; Kolibri, Budapest, 1989)
  • Krausz Tamás: Bolsevizmus és nemzeti kérdés. Adalékok a nemzeti kérdés bolsevik felfogásának történetéhez 1917–1922 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
  • Furkósbottal Európába? I. Péter: érvek – ellenérvek (Szerk.: Szvák Gyula; Új Géniusz, Budapest, 1989)
  • Krausz Tamás: Pártviták és történettudomány. Viták „az orosz történelmi fejlődés sajátosságairól”, különös tekintettel az 1920-as évekre (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991)
  • Oroszország és a Szovjetunió XX. századi képes történeti kronológiája 1900–1991 (Szerk.: Krausz Tamás, Szilágyi Ákos, Sz. Bíró Zoltán; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992)
  • Krausz Tamás: Oroszországi alternatívák 1914–1928. Forrásfüzet az iskolai oktatáshoz (Korona, Budapest, 1995)
  • Szvák Gyula: Durák (válogatott cikkek, tanulmányok) (Tegnap és Ma, Budapest, 1995)
  • Krausz Tamás: Szovjet thermidor. A sztálini fordulat szellemi előzményei 1917–1928 (Napvilág, Budapest, 1996)
  • Krausz Tamás: Sztálin – 1996. Történelmi esszé (Változó Világ Könyvtár: Történelem 3.) (Útmutató, Budapest, 1996)
  • Szvák Gyula: A moszkvai Oroszország története (Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 1997)
  • Font Márta, Krausz Tamás, Niederhauser Emil, Szvák Gyula: Oroszország története (1. kiadás) (Szerk.: Szvák Gyula; Maecenas, Budapest, 1997)
  • Ormos Mária, Krausz Tamás: Hitler – Sztálin (Pannonica, Budapest, 1999)
  • Szvák Gyula: A feudalizmuskori orosz történelem fő problémái az orosz történetírásban (Akadémiai doktori disszertáció, tézisek) (Budapest, 1999)
  • Font Márta, Krausz Tamás, Niederhauser Emil, Szvák Gyula: Oroszország története (2. kiadás) (Szerk.: Szvák Gyula; Pannonica, Budapest, 2001) (pdf)
  • GULAG - a szovjet táborrendszer története (Szerk: Krausz Tamás, Bartha Eszter; Pannonica, Budapest, 2001)
  • Niederhauser Emil, Szvák Gyula: A Romanovok (Pannonica, Budapest, 2002)
  • Krausz Tamás: Sztálin élete és kora (Pannonica, Budapest, 2003)
  • Krausz Tamás: Lenintől Putyinig. Tanulmányok és cikkek 1994–2003 (La Ventana, Budapest, 2003)
  • A sztálinizmus hétköznapjai. Tanulmányok és dokumentumok a Sztálin-korszak történetéből (Szerk.: Krausz Tamás; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003)
  • Szvák Gyula, Jevgenyij Anyiszimov: IV. Iván – I. Péter (Pannonica, Budapest, 2004)
  • Az ismeretlen fekete könyv. Szemtanúk vallomásai a szovjet zsidók tragédiájáról (1941–1944) (Szerk.: Krausz Tamás; Pannonica, Budapest, 2005)
  • A középkori orosz történelem forrásai (Szerk.: Szili Sándor; Pannonica, Budapest, 2005) (pdf)
  • Szvák Gyula: Oroszország helye Eurázsiában. Historiográfiai tanulmányok (Pannonica, Budapest, 2006) (pdf)
  • Az újkori orosz történelem forrásai - XVIII. század (Szerk.: Szergej Filippov, Pannonica, 2006) (pdf)
  • Az újkori orosz történelem forrásai – XIX. század (Szerk.: Szergej Filippov; Pannonica, Budapest, 2007) (pdf)
  • Krausz Tamás: A Szovjetunió története 1914–1991 (Kossuth, Budapest, 2008)
  • Krausz Tamás: Lenin. Társadalomelméleti rekonstrukció (Napvilág, Budapest, 2008)
  • Szvák Gyula: Oroszország zavaros időszaka (Russica Pannonicana, Budapest, 2009) (pdf)
  • A tizenkét legnagyobb orosz (Szerk.: Szvák Gyula; Pannonica, Budapest, 2009)
    (pdf)
  • Szent Orsolyától Iszaak Babelig (Szerk.: Szvák Gyula; Russica Pannonicana, Budapest, 2009)
  • A normannkérdés az orosz történelemben – I. Források (Szerk.: Szili Sándor; Russica Pannonicana, Budapest, 2009)
  • A nagy honvédő háború (Великая отечественная война). A Vörös Hadsereg 21. gyalogsági hadosztálya 93. harckocsivadász tüzérségi zászlóalja 3. ütege hősi tetteinek krónikája (Hasonmás kiadás) (Szerk.: Krausz Tamás; Russica Pannonicana, Budapest, 2010)
  • Az Ankungyinov-ügy (Дело Т. Анкундинова). Egy európai kalandor Moszkóviából (kétnyelvű kiadvány) (Szerk.: Szvák Gyula; Russica Pannonicana, Budapest, 2011) (pdf)
  • Ruzsa György: Az ikon - Teológia, esztétika, ikonográfia, ikonológia, technika (Russica Pannonicana, Budapest, 2012) (pdf)
  • Szvák Gyula: IV. Iván és I. Péter mikrohistoriográfiája (L'Harmattan, Budapest, 2019)

Az orosz és szovjet történelem magyar (és egyéb) vonatkozásai

  • Koronás portrék (Szerk.: Szvák Gyula; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1987)
  • Szürke eminenciások (Szerk.: Szvák Gyula; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1989)
  • Krausz Tamás: Antiszemitizmus – holokauszt – államszocializmus (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004)
  • A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada (Двенадцать столетий венгерско–русских отношений) (Kétnyelvű kiadvány) (Szerk.: Szvák Gyula; ELTE Ruszisztikai Központ, Budapest, 2005)
  • Szvák Gyula: Kis magyar ruszisztika (Russica Pannonicana, Budapest, 2011)
  • Krausz Tamás, Varga Éva Mária: A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941–1947 (L’Harmattan, Budapest, 2013)
  • A doni fotós. Reményi József főhadnagy életútja, háborús naplója és fényképei (Szerk.: Mezei Bálint; Budapest, Győr; 2015, 2016)
  • Szvák Gyula: Mi az orosz? A magyarok (és mások) orosz-képéről (Russica Pannonicana, Budapest, 2016) (pdf)
    (képmelléklet)
  • Kvász Iván: Tréflidolog 2. (Scolar, Budapest, 2018) (pdf)
  • Szvák Gyula: „Nem lelkendezhetek főállásban” – Beszélgetések Oroszországról (Gondolat, Budapest, 2018)
  • Gyóni Gábor: A magyarság hajnalán. A magyarok korai története a honfoglalásig (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Magyar Őstörténeti Témacsoport, Budapest, 2019)
  • Szvák Gyula: „Mi, moszkoviták” – publicisztikák Oroszországról (Gondolat, Budapest, 2020)

Kelet-Európa és Magyarország

  • Krausz Tamás, Mesterházi Miklós: Mű és történelem. Viták Lukács György műveiről a húszas években (Gondolat, Budapest, 1985)
  • Válaszúton. „Létező szocializmus” – Politikai átmeneti időszak? Szocializmus? Kapitalizmus? (Szerk.: Krausz Tamás, Tütő László; ELTE ÁJK, Budapest, 1988)
  • Krausz Tamás: Megélt rendszerváltás. Publicisztikai írások 1989–1994 (Cégér, Budapest, 1994)
  • Önkormányzás vagy az elitek uralma (Szerk.: Krausz Tamás, Márkus Péter; Liberter, Budapest, 1995)
  • Diktatúrák – diktátorok (Ormos Mária, Székely Gábor, Krausz Tamás, Harsányi Iván, Pankovits József, Erényi Tibor; Napvilág, Budapest, 1997)
  • Rendszerváltás és társadalomkritika. Tanulmányok a kelet-európai átalakulás történetéből (Szerk: Krausz Tamás; Napvilág, Budapest, 1998)
  • Történelem IV. 1914–1998 (A Magyar Lajos Alapítvány által felkért és támogatott munkaközösség, tagja Krausz Tamás; Cégér, Budapest, 1998)
  • A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak. Rigómezőtől Koszovóig (Szerk.: Krausz Tamás; Napvilág, Budapest, 1999)
  • Hajrá, MTK! (Szerk.: Galla Miklós, Krausz Tamás, Szántó András; Ágnes-Press Bt., Csobánka, 1999)
  • Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára (Szerk.: Krausz Tamás, Szvák Gyula; Pannonica, Budapest, 2003)
  • Szarka Klára: Az árral szemben. Beszélgetések Krausz Tamással (L’Harmattan, Budapest, 2006)
  • A Ságvári-dosszié. A Legfelsőbb Bíróság és a magyar jogállam – The Ságvári Dossier. The Supreme Court and the Rule of Law (Szerk.: Krausz Tamás; Pannonica, Eszmélet Alapítvány; Budapest, 2006)
  • Kelet-Európa: történelem és sorsközösség. Palotás Emil 70. születésnapjára (Szerk.: Krausz Tamás; ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, Budapest, 2006)
  • Államszocializmus: értelmezések, viták, tanulságok (Szerk.: Krausz Tamás, Szigeti Péter; L’Harmattan, Eszmélet Alapítvány; Budapest, 2007)
  • A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után Kelet-Európában (Szerk.: Csaplár-Degovics Krisztián, Krausz Tamás; L'Harmattan, Budapest, 2007)
  • Szvák Eszter: A nagy könyv-piac (Szerk.: Szvák Gyula; Pannonica, Budapest, 2007)
  • A játék hatalma: futball, pénz, politika (Szerk.: Krausz Tamás, Mitrovits Miklós; ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, L’Harmattan; Budapest, 2008)
  • Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatások Kelet-Európában 1989 után (Szerk.: Juhász József, Krausz Tamás; L’Harmattan, ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék; Budapest, 2009)
  • 1968: Kelet-Európa és a világ (Szerk.: Krausz Tamás, Bartha Eszter; L'Harmattan, Budapest, 2009)
  • Lukács György és a szocialista alternatíva. Tanulmányok és dokumentumok (Szerk.: Krausz Tamás; L’Harmattan, Eszmélet Alapítvány; Budapest, 2010)
  • Rendszerváltás és történelem. Tanulmányok a kelet-európai átalakulásról (Szerk.: Krausz Tamás, Mitrovits Miklós, Zahorán Csaba; L’Harmattan, ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, Budapest, 2010)
  • 1919 – a magyarországi Tanácsköztársaság és a kelet-európai forradalmak (Szerk.: Krausz Tamás, Vértes Judit; L'Harmattan, Budapest, 2010)
  • Bartha Eszter: A népirtástól a történelemhamisításig. Rendszerkritikai megközelítések Krausz Tamással (Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2019)

Angol nyelvű kiadványok

Orosz nyelvű kiadványok

Egyéb idegen nyelvű kiadványok

  • Krausz Tamás: Szovjet thermidor (japán nyelvű kiadás, 2003)
  • Lenin: Stato e rivoluzione (Edizione del centenario con un saggio introduttivo di Tamás Krausz su Lenin e la rivoluzione d’Ottobre) (Donizelli, Roma, 2017)
  • Tamas Krausz: Reconstruindo Lênin: uma biografia intelectual (Boitempo, São Paulo, 2017)
  • Krausz Tamás: Ki volt Lenin? Az életrajz alapvonalai (a "Lenin" c. monográfia első fejezetének tamil nyelvű kiadása, New Century Book House; Ambattur, Chennai, India; 2017)

Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért

Szvák Gyula, elnök
CV (pdf)
Búr Gábor, titkár
CV (pdf)
Havas Ferenc
CV (pdf)
Krausz Tamás
CV (pdf)
Oszipova Irina
CV (pdf)

Adatok:

  • Név: Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért
  • Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8.
  • e-mail: hu.fondrus@gmail.com
Küldetés: Az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért az orosz nyelv, kultúra, történelem, társadalom Magyarországon történő tanulmányozása és megismertetése elősegítésének hazai szakmai-társadalmi szervezete.

Az Alapítvány az alábbi tevékenységeket közhasznú tevékenységként végzi:
  • - tudományos tevékenység, kutatás
  • - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
  • - kulturális tevékenység
  • - kulturális örökség megóvása
Az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért és az Oroszországi Humán Tudományos Alap (RGNF) utódszervezeteként működő Alapkutatások Oroszországi Alapja (RFFI) között érvényben lévő együttműködési megállapodás értelmében (http://russtudies.hu/php/upload/File/2016/RGNF/RGNF_keretszerz_2015.pdf) az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért tudományos témapályázatot hirdet olyan magyarországi tudományos munkacsoportok számára, amelyek orosz kutatópartnerekkel közösen kívánnak megvalósítani kutatási projekteket a bölcsészet- és társadalomtudományok területén.

A pályázatok benyújtásának alapfeltétele, hogy az együttműködő orosz partnerek párhuzamosan ugyanezt a pályázatot nyújtsák be az RFFI-hez, az RFFI felhívása https://www.rfbr.ru/rffi/ru/contest/o_2110865 értelmében. A magyar fél szakmai felügyeletet biztosít a pályázatokhoz és a megvalósításra kerülő projektekhez, a finanszírozással kapcsolatos döntés és annak realizálása az orosz fél kezében van.
(http://russtudies.hu/Aindex.php?menu=154&dir=&lang=h)

A pályázat célja: oroszországi partnerekkel együttműködésben megvalósítandó tudományos projektek ösztönzése a bölcsészet- és társadalomtudományok területén.

A pályázat típusa: közös alapkutatások folytatása bármilyen, a bölcsészet- és társadalomtudományok körébe tartozó, orosz és magyar vonatkozásokkal bíró témával, amely 2021-ben (vagy legkésőbb 2023-ig) valósul meg.

Formai feltételek:

A pályázat címe, a munkaterv főbb pontjai és a pályázatban részt vevők névsora meg kell egyezzen az orosz fél által az RFFI-hez beadott pályázattal.

A résztvevők létszáma csoportonként 2 - 10 fő lehet. Mind az orosz, mind a magyar kutatócsoportnak legyen egy vezetője.

A magyar félként benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
  • - A pályázat címe
  • - A kutatócsoport vezetők és a résztvevők névsora (az orosz feleké is), és adatai (név, tudományos fokozat, munkahely, kutatási terület). A pályázatot a magyar kutatócsoport vezető adja be, ő írja alá a következő két dokumentumot:
  • - A téma ismertetése és jelentőségének bemutatása (max. 4000 karakter)
  • - Munkaterv (1 oldal)
A pályázatot magyar és/vagy orosz nyelven lehet beadni.

Határidő: A pályázat elektronikus beadásának (címzett: centre@russianstudies.hu, tárgy: RFFI közös pályázat) határideje 2020. október 30. 23:59. A pályázatokat az alapítvány kuratóriuma és szakértői fogják szakmai szempontból értékelni.

Az eredményről az RFFI-vel történő egyeztetés után küldünk értesítést.

Vaszilij Kljucsevszkij Szeminárium

Szeminárium szoba
A fizikailag az ELTE Bölcsészettudományi Kara Főépülete (1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8.) II. emelet 236-os számú szobájában található közel háromezer darab ruszisztikai témájú könyvet, xerox-másolatot és periodikát Szvák Gyula az ELTE Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék szakmai felügyeletére bízta, s annak – a megőrzés és a jelenlegi helyén való szakmai hozzá férés feltételeinek biztosítása esetén – örökös, térítésmentes használatába adta.
A szóban forgó gyűjtemény, amely döntően Szvák Gyula professzor, a Történeti Ruszisztikai Tanszék korábbi vezetőjének az adománya, a 19. század előtti orosz történelemről szóló, legnagyobb részt orosz és angol nyelvű szakirodalom Magyarországon ilyen teljességben sehol nem található válogatása, amely több évtizedes szisztematikus állománygyarapító gyűjtőmunka eredménye.

Az adományozó kifejezett szándéka volt, hogy a könyvtár hozzá férhető legyen az orosz történelmet tanulmányozó szakemberek, doktoranduszok, egyetemi hallgatók számára, ezért az adományozás feltételéül szabta, hogy a gyűjtemény a jelenlegi helyén, egyben maradjon.
Fentiekre figyelemmel az ELTE Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék a nevezett helyen létrehozta a Vaszilij Kljucsevszkij szemináriumot. Egy olyan műhelyszobát, amely az orosz bölcsész- és társadalomtudományok (elsősorban a történettudomány) kutatóinak, egyetemi oktatóinak, doktoranduszainak biztosít szakmai menedéket. A névadó, Vaszilij Oszipovics Kljucsevszkij – minden idők talán legkiemelkedőbb orosz történészének – szellemében a Ruszisztikai Tanulmányok Centrum által szervezett közös magyar-orosz, magyar-magyar kutatási projekteknek, kerekasztaloknak, szimpóziumoknak, szakmai eszmecseréknek, vitadélutánoknak és a szélesebb érdeklődő közönségnek szánt ismeretterjesztő előadásoknak ad helyet, erőteljesen bevonva a fiatal kutatónemzedéket.

A Vaszilij Kljucsevszkij szemináriumot, s egyben a gyűjteményt kurátor felügyeli, akit a Tanszék, az Alapítvány és az Adományozó (illetve örököse) jelöl.

A szeminárium első kurátora az illetékesek előzetes jelölése alapján Dr. Mezei Bálint egyetemi adjunktus.

A szeminárium nevét, az alapítás idejét és az alapító személyét tábla rögzíti.
Kljucsevszkij

Hírek

Videók

Események

2022. 09. 30.

plakát
2022. 05. 07.

plakát
2022. 05. 07.

plakát
2021. 09. 22.

plakát
2021. 09. 13.

plakát
2021. 05. 17.

2021. 01. 16.

füzet
2020. 10. 24.

füzet
2020. 10. 17.

füzet
2020. 10. 10.

füzet
2020. 10. 03.

2020. 09. 26.

2020. 09. 19.

2020. 09. 12.

2020. 09. 05.

2020. 08. 29.

2020. 08. 22.

2020. 08. 15.

2020. 08. 08.

2020. 08. 01.

2020. 07. 25.

2020. 07. 18.

füzet
2020. 07. 11.

füzet
2020. 07. 04.

füzet
2020. 06. 27.

füzet
2020. 06. 20.

füzet
2020. 06. 13.

füzet
2020. 06. 06.

füzet
2020. 05. 30.

füzet
2020. 05. 23.

füzet
2020. 05. 16.

füzet
füzet
2020. 05. 09.

füzet
2020. 05. 02.

füzet
2020. 04. 25.

füzet
2020. 04. 18.

füzet
2020. 04. 11.

füzet
2020. 04. 04.

levél
2020.02.05.

meghívó
A Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék közös tájékoztatót tart a Ruszisztika és a Balkanisztika mesterszakok felvételije iránt érdeklődőknek.

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., ELTE BTK Központi Épület, II. emelet, 236. szoba

Időpont: 2020. február 5. (szerda) 13.30
2019.11.17.

meghívó
2019.10.22.

Meghívó
2019.10.09.

Meghívó