Lectori Salutem!

A russianstudies.hu oldalt Gyóni Gábor, Krausz Tamás, Mezei Bálint és Szvák Gyula alapította 2019-ben. Mindannyian a Ruszisztikai Tanulmányok Centrum, az oroszságismeret „budapesti iskolájának” munkatársai. A 30 éve megálmodott, majd 1990-ben létrehozott Magyar Ruszisztikai Intézet, az 1995-ben alapított ELTE Ruszisztikai Központ (későbbi nevén Történeti Ruszisztikai Tanszék) szellemi örökösének és jogutódjának, az ELTE Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszékének tagjai.

Krausz Tamás és Szvák Gyula professor emeritusok, Gyóni Gábor docens, Mezei Bálint adjunktus az egyetemen. Két generáció együttműködése tehát a russianstudies.hu, amely a folytonosságot hivatott biztosítani a történeti ruszisztika nemzetközi hírű budapesti műhelyének immár három évtizedes munkájában.

Ám nemcsak róluk, nekik szól. A russianstudies.hu szívesen lát minden kollégát az oldalán – nemcsak olvasóként, de társalkotóként is azzal, hogy publikálási felületet biztosít a történeti ruszisztika művelői számára.

A russianstudies.hu ruszisztikai műhelyoldal és online periodika üdvözli Olvasóit!

Történetünk

Ruszisztikai Intézet
  • Ruszisztikai Intézet (1990-1995)
„A ruszisztikai intézet ötlete jól beazonosítható helyen és időben pattant ki. 1989 nyarán, egy Ronchi nevű tirrén-tengeri kis nyaraló hely strandján, napozás közben. A tűző nap olykor furcsa fényeket és gondolatokat ébreszt az ember fejében. Akkortájt a Maecenas Kiadó ügyeivel foglalkoztam legtöbbet, de annyira jól mentek a dolgai, hogy éreztem még magamban valamelyes szervezési kapacitást. Nem mellékesen megdőlt a rendszer, amelyben szocializálódtam. Számos előnytelen következménye mellett – amelyeket nem csak 20 év távlatából vagyok ennyire bátor észrevételezni, de már 1990 tavaszán cikkeztem róluk -, két előnye mindenképpen volt. Mindenki szabadon társulhatott és alakíthatott akár szakmai egyesületeket, valamint – akkor legalábbis úgy elemeztem – az ellenséggé váló Szovjetunió tanulmányozása felértékelődött. Számításaimba azonban kis hiba csúszott: amit ekkor még a világ legzseniálisabb kremlinológusai sem sejtettek, az nemsokára valóra vált. A Szovjetunió összeomlott. Így aztán a Szovjetunió-kutatásból mindenhol kivonták a pénzt. Nálunk már be se tették.

Csakhogy addigra mi – a kemény mag: Krausz Tamás, Szilágyi Ákos, Sz. Bíró Zoltán és jómagam – már megalakítottuk a Magyar Ruszisztikai Egyesületet, mint társas formát és annak kutatási szervét, a Magyar Ruszisztikai Intézetet. Mindez decemberben a Bölcsészkar Pesti Barnabás utcai ódon tanácstermében történt, nagyszámú és igen lelkes résztvevővel. Pölöskei Ferenc akkori dékánnál ugyan rögtön feljelentettek bennünket, mégis egy helyiséget bocsájtott a társaság számára. Egy faxgéppel és Lehr Ildikóval, a titkárságvezetőnek becézett mindenessel a következő tavaszon meg is indult a munka.

A hőskorról itt nem írnék részletesen: a Szovjet, majd Poszt-Szovjet Füzetek néven ekkor útjára bocsájtott sorozatból mindenki képet alkothat róla. A legemlékezetesebb tettünk sajátos módon mégsem a tudománnyal volt kapcsolatos. Viszont mindenki megismerte a nevünket. Történt, hogy az addig ingyen fogható orosz TV-adást a magyar illetékesek egyik napról a másikra egyszerre csak kikapcsolták. Átlátszó hivatkozással arra, hogy nincs, aki kifizesse a sugárzási díjat. Erre kezdett a Ruszisztikai Intézet össznépi gyűjtést rendezni, és a kisnyugdíjasok 500-1000 forintjaiból gyorsan gyűlt is a pénz…A kormány a már akkor is gyatra kommunikációjával bejelentette, hogy csak egymillióba kerül az adás. A bornírtság a tetőpontjára hágott és valóságos diadalt ült. Nem véletlen, hogy meglehetős támogatást kaptunk az amúgy távolról sem ruszofíl médiától. Aztán végre valaki észbe kapott a döntéshozók közül és csodák csodájára hivatalból kifizették a – ma sem tudom végül mennyi – pénzt. Mi meg postázhattuk vissza ötszázasonként a nekünk átutalt adományokat.” (Szvák Gyula: Kis magyar ruszisztika. Russica Pannonicana, 2011, 110-112.)
Ruszisztikai Központ
  • Ruszisztikai Központ (1995-2006)
„Amúgy hamar kiderült, hogy egy tudományos célokat követő egyesülés társadalmi munkában és társadalmi szervezetként nem életképes. A tudomány költséges vállalkozás és a magyar tőke nem sietett a segítségünkre. (Az oroszról aztán nem is beszélve.) A Karon is komplikációk adódtak. Ekkor már Manherz Károly volt a dékán és szeretett volna rendet teremteni a rendszerváltásból eléggé zilált állapotban kikerülő intézményben. És valljuk be, mi ott kakukktojásnak számítottunk. Benn is voltunk (fizikailag), meg kinn is voltunk (szervezetileg). Felajánlotta tehát, hogy legyünk közvetlen dékán alá tartozó új szervezeti egység, az akkor divatossá vált „központ” formájában. Ez jól hangzott, csak egy csekélység hiányzott az elképzelés realizálásához: a pénz. Ezt végül a Minisztériumnak köszönhettük, amely intézkedett másfél státusz ELTÉ-re telepítéséről. Így lettem hát központvezető, Lehr Ildi meg egyszemélyes titkárság. Valójában azonban a Krausz Tamással való baráti („tettestársi”) viszonyból született (és működik ma is) a Ruszisztikai Központ. Amely nem volt ugyan koraszülött, de kétségkívül hendikepes.

Ott volt mindjárt a nevünk. 1989-ben még vígan használta az Orosz Tanszék az orosz tanszék nevet, tehát kényszerűen választottunk egy attól megkülönböztető szót: a ruszisztikát. Igaz, a rendszerváltó hevületben az Orosz Tanszék aztán átkeresztelkedett „Keleti szláv és balti filológiai tanszékre”, rajtunk azonban már rajtunk ragadt ez, a beavatottakon kívül senki által nem értett szó. Tetejébe a hamarosan meginduló speciális programunkat „Történeti ruszisztika és modern szovjetológiának” neveztük el, hogy világosan elkülönítsük az oktatási kompetenciákat. Tízfajta órát indítottunk – ismét csak társadalmi munkában, hiszen nevet azt kaptunk, de fizetett tanárt nem. Nem csoda, hogy nem sok irigyünk akadt akkoriban. Az emberek nem szeretnek ingyen dolgozni, pláne nem olyan ellenszélben, mint amilyenbe az oroszszakma került 1989 után.

Az áttörést a 98-as év hozta, amikor megrendeztük első nemzetközi konferenciánkat (valójában szimpóziumunkat). Majd azóta is minden második évben. És a világhírű tudósok megtiszteltek bennünket, és átkeltek értünk az óceánon. Még a már akkor majd’ 80 éves Nicholas V. Riasanovsky, a nemzetközi ruszisztika doyenje is, majd az évek során szinte valamennyi világnagyság. Köszönet érte Ruszlan Grigorjevics Szkrinnyikov kapcsolatrendszerének, ami annyit segített a szervezésben. És hát közvetve Dmitrij Lihacsovnak, hiszen annak idején, 1987-ben, a rá való hivatkozással jutottam el Berkeley-be Riasanovsky professzorhoz. Visszatekintve, tehát úgy tetszik, a Ruszisztikai Központ először nemzetközileg pozícionálta magát. Merthogy nem könnyű prófétának lenni saját hazánkban egy ruszistának sem.

A következő jelentős lépés az MTA Kutatóhelyi Hálózatába tartozó Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport megalakítása volt 2002-ben a Központ bázisán. Először 5, majd ma már 15 taggal és néhány státusszal, a pécsi kollégákkal való együttműködés jegyében. Ezekben az években ebből finanszíroztuk az oktatáson túli tevékenységünket, például a könyvkiadást. Ruszisztikai Könyvek sorozatunk e támogatásnak köszönhetően szépen is gyarapodott a 2000-es évek első felében.

A Magyar-Orosz Kulturális Évadok és általában a magyar-orosz kapcsolatok látványos javulása az évtized közepén a Ruszisztikai Központ életében is döntő változásokat hozott… Majd 2006-ban létrehoztuk az „Alapítványt az orosz nyelvért és kultúráért”. (Szvák Gyula: Kis magyar ruszisztika. Russica Pannonicana, 2011, 112-114.)
Történeti Ruszisztikai Tanszék
  • Történeti Ruszisztikai Tanszék (2006-2018)
„Volt egy alapítványunk. És benne 500 ezer forintunk. Ha így történt, akkor próbáltuk hasznossá tenni magunkat. Így lettünk hát gazdái a 2007-től minden év végén kiosztandó szakmai elismeréseknek,… amelyet „év ruszistái”, az „év orosztanárai”, a „Pro Cultura Hungaro-Russica” díjazottai, a legjobb oroszdolgozat szerzői és az életműdíjasok kapnak. A „jó”, vagy legalábbis a makacsul kitartó néha tényleg elnyeri jutalmát. Valahogy 2007 végére értek be a dolgok. Primakov volt miniszterelnök májusi budapesti látogatásakor még biztos nem, mert amikor szóba hoztam neki egy tanácskozáson egy ruszisztikai virtuális egyetem ötletét, Igor Szavolszkij még nem állt mellé. Decemberben azonban Valerij Muszatov volt nagykövet már támogatólag vetette fel Kiss Péter akkori kancellária miniszternek és Igor Szavolszkij is a diplomáciai csatornákon. Igaz, az eredeti ötlet jelentősen módosult: ekkor már csupán orosz nyelvű mesterszakokról volt szó egy kibővített ruszisztikai központ szakmai bázisán, de ezt sem lehetett eléggé megköszönni. Végül a magyar kormány rászánta magát, hogy ezen a területen gesztust gyakorol, hiszen addigra kormányprogram rangjára emelkedett Oroszországban az orosz nyelv népszerűsítése a világban. (És valljuk meg: még mindig ez a legeslegolcsóbb formája a gesztusnak a kétoldalú kapcsolatokban.) Ennek köszönhetően alakulhatott meg 2008. október 2-án az ELTÉ-n a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ és kapott lehetőséget a ruszisztikai szakma infrastrukturális fejlesztésére. Az orosz kormány a maga részéről a Russzkij mir állami alapítványon keresztül járult hozzá a projekthez. Az ő anyagi áldozatvállalásuk révén nyithattuk meg 2009. február 25-én a Ruszisztikai Módszertani Könyvtárt és Kabinetet.”

Ezután következett a Ruszisztika MA. „A ruszistává válás általam javasolt útja az ELTE Ruszisztika mesterszakjának elvégzése. Ilyen korábban nem volt, csak 2010 őszétől indult a pesti Bölcsészkaron. Máshol nincs is ilyen Magyarországon, de sehol a világon. Nem érthetetlen, ha küzdelmes volt a létrehozása.

27 vagy 28 éve kezdtem. Először az újjászerveződő pécsi egyetemen nyújtottam be a javaslatát, majd az évtized végén a Soros Alapítvány következett. 1997-ben már eljutottam a Magyar Akkreditációs Bizottságig, de elbuktam. Következett az akkor létezett „A” és „B” szakok mellett egy „C” szak terve az ELTÉ-n – ezt az ötletet az oktatási reform húzta keresztül. Majd ötödik próbálkozásra – 4 éve – a Corvinusszal együtt próbálkoztam – itt az ő kishitűségükön bukott el a dolog. Tehát – ha jól számoltam – hatodik nekifutásra sikerült és majd három évtizedet kellett várni rá. A nehezen kihordott gyermek neve tehát: Ruszisztikai mesterszak. A diploma elnevezése: okleveles ruszisztika szakos bölcsész szakember. Mi magunk között „Oroszország-szakértőnek” mondjuk, akit kiképzünk. Egyébként a bölcsészkari tanács nemrégi döntése szerint jövőre már hivatalosan is hívhatjuk így specializációnkat. Oroszul tudóknak könnyebb a dolguk: orosz keresztségben a „rosszijevegyenyije” névre hallgat.

Amúgy ugyanolyan 120 kredites mint minden más MA-szak, a szakdolgozat itt is 20 kreditet ér és itt is a bevezető stúdiumok, törzsanyag és specializáció hármasságára épül a rendszer. A tantárgyak harmada az orosz-szovjet történelem nagy korszakaival, másik harmada tág értelemben vett művelődéstörténettel, míg a fennmaradó egyharmad a mai Oroszország sokoldalú ismeretét biztosító tudnivalókkal foglalkozik. Előfeltétel nélkül jöhet ide minden történelem-, orosz-, politológiai és nemzetközi tanulmányok szakos az ország bármely alapszakot biztosító intézményéből. Jöhetnek mások is, de az már feltételhez kötött…

A szak a szak célja nem kevesebb, mint a Magyarország (és az Európai Unió), valamint Oroszország közötti közvetítő szerepre alkalmas szakember gárda kinevelése, az államigazgatásban és a helyi önkormányzatoknál, a kulturális- és szakdiplomáciában, a médiában, valamint a vállalati szférában elhelyezkedni képes, az orosz ügyek intézésében egyaránt járatos, magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező mesterszakos szakemberek képzése. Egyszóval: versenyképes tudás és diploma a cél.

Az ehhez vezető út nem könnyű, de katarzison keresztül vezet. Az újdonság varázsa, reméljük, még sokáig tart és tartást ad hallgatónak, oktatónak. Végtére is Magyarországon még senki soha nem kapott ruszisztika mesterszakos oklevelet és ez a curriculum sehol másutt a világon nem ismert. A dolog rendkívüliségének minden érdekelt tudatában van: ez igen nagy elszántságot, egyszersmind emelkedettséget kölcsönöz szakunknak.

És, persze, dolgoztunk a folytatáson is.” 2010-től beindult a Ruszisztikai Doktori Program…(Szvák Gyula: Kis magyar ruszisztika. Russica Pannonicana, 2011, 106-110, 115-116.)

Aki pedig azt ezt követő történetre is kíváncsi, kattintson a „Hírek” rovatra a www.russtudies.hu-n, amelyet 2019-ig Gyimesi Zsuzsanna szerkesztett. Műhelyünk tudományos teljesítményének összefoglalója pedig a Ruszisztikai Könyvek 40. kötetében, „A mi Ruszisztikánk. Tanulmányok a 20/25 évfordulóra” című tanulmánykötet 13-34. oldalán olvasható.

Munkatársak

Periodika

RussianStudies.Hu

Brockhaus

Publikálási szabályzat (pdf)

Szerkesztés alatt...

Publikációk

Ruszisztikai könyvek

Magyar nyelvű kiadványok

Orosz és szovjet történelem

  • Krausz Tamás: Pokrovszkij és az orosz abszolutizmus vitája a 20-as években (Különlenyomat a Történelmi Szemle 1980/4. számából)
  • Szvák Gyula: Cárok és kalandorok. A „zavaros időszak” története (Kossuth, Budapest, 1982)
  • Az orosz történelem egyetemessége és különössége (Szerk.: Krausz Tamás, Szvák Gyula; ELTE ÁJK, Budapest, 1982)
  • Szvák Gyula: Iván, a Félelmetes (Gondolat, Budapest, 1985, 1996)
  • Szakszervezetek és államhatalom. Dokumentumok a szovjet-oroszországi szakszervezetek történetéből 1917–1923 (Szerk. és vál.: Krausz Tamás, Béládi László; ELTE ÁJK, Budapest, 1985)
  • Krausz Tamás: A cártól a komisszárokig. Az 1917-es oroszországi forradalmak történetéből (Kossuth, Budapest, 1987)
  • Béládi László, Krausz Tamás: Életrajzok a bolsevizmus történetéből (ELTE ÁJK Államtudományi és Politikatudományi Intézet, Budapest, 1987)
  • Béládi László, Krausz Tamás: Sztálin. Történelmi vázlat (Láng, Budapest, 1988)
  • Szvák Gyula: Hamis cárok (Kozmosz Könyvek, Budapest, 1988)
  • Szvák Gyula: Moszkóvia és a Nyugat (Magvető, Budapest, 1988)
  • Leszállt-e Hruscsov Kijevben? Hruscsov és kora (Szerk.: Krausz Tamás; Kolibri, Budapest, 1988)
  • Demokrácia, „cézárizmus”, szocializmus. Nyikolaj Ivanovics Buharin tanulmányai (Szerk.: Béládi László, Krausz Tamás; ELTE ÁJK, Budapest, 1988)
  • A száműzött Trockij (Szerk.: Krausz Tamás; Kolibri, Budapest, 1989)
  • Krausz Tamás: Bolsevizmus és nemzeti kérdés. Adalékok a nemzeti kérdés bolsevik felfogásának történetéhez 1917–1922 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
  • Furkósbottal Európába? I. Péter: érvek – ellenérvek (Szerk.: Szvák Gyula; Új Géniusz, Budapest, 1989)
  • Krausz Tamás: Pártviták és történettudomány. Viták „az orosz történelmi fejlődés sajátosságairól”, különös tekintettel az 1920-as évekre (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991)
  • Oroszország és a Szovjetunió XX. századi képes történeti kronológiája 1900–1991 (Szerk.: Krausz Tamás, Szilágyi Ákos, Sz. Bíró Zoltán; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992)
  • Krausz Tamás: Oroszországi alternatívák 1914–1928. Forrásfüzet az iskolai oktatáshoz (Korona, Budapest, 1995)
  • Szvák Gyula: Durák (válogatott cikkek, tanulmányok) (Tegnap és Ma, Budapest, 1995)
  • Krausz Tamás: Szovjet thermidor. A sztálini fordulat szellemi előzményei 1917–1928 (Napvilág, Budapest, 1996)
  • Krausz Tamás: Sztálin – 1996. Történelmi esszé (Változó Világ Könyvtár: Történelem 3.) (Útmutató, Budapest, 1996)
  • Szvák Gyula: A moszkvai Oroszország története (Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 1997)
  • Font Márta, Krausz Tamás, Niederhauser Emil, Szvák Gyula: Oroszország története (1. kiadás) (Szerk.: Szvák Gyula; Maecenas, Budapest, 1997)
  • Ormos Mária, Krausz Tamás: Hitler – Sztálin (Pannonica, Budapest, 1999)
  • Szvák Gyula: A feudalizmuskori orosz történelem fő problémái az orosz történetírásban (Akadémiai doktori disszertáció, tézisek) (Budapest, 1999)
  • Font Márta, Krausz Tamás, Niederhauser Emil, Szvák Gyula: Oroszország története (2. kiadás) (Szerk.: Szvák Gyula; Pannonica, Budapest, 2001)
  • GULAG - a szovjet táborrendszer története (Szerk: Krausz Tamás, Bartha Eszter; Pannonica, Budapest, 2001)
  • Niederhauser Emil, Szvák Gyula: A Romanovok (Pannonica, Budapest, 2002)
  • Krausz Tamás: Sztálin élete és kora (Pannonica, Budapest, 2003)
  • Krausz Tamás: Lenintől Putyinig. Tanulmányok és cikkek 1994–2003 (La Ventana, Budapest, 2003)
  • A sztálinizmus hétköznapjai. Tanulmányok és dokumentumok a Sztálin-korszak történetéből (Szerk.: Krausz Tamás; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003)
  • Szvák Gyula, Jevgenyij Anyiszimov: IV. Iván – I. Péter (Pannonica, Budapest, 2004)
  • Az ismeretlen fekete könyv. Szemtanúk vallomásai a szovjet zsidók tragédiájáról (1941–1944) (Szerk.: Krausz Tamás; Pannonica, Budapest, 2005)
  • A középkori orosz történelem forrásai (Szerk.: Szili Sándor; Pannonica, Budapest, 2005) (pdf)
  • Szvák Gyula: Oroszország helye Eurázsiában. Historiográfiai tanulmányok (Pannonica, Budapest, 2006) (pdf)
  • Az újkori orosz történelem forrásai - XVIII. század (Szerk.: Szergej Filippov, Pannonica, 2006)
  • Az újkori orosz történelem forrásai – XIX. század (Szerk.: Szergej Filippov; Pannonica, Budapest, 2007)
  • Krausz Tamás: A Szovjetunió története 1914–1991 (Kossuth, Budapest, 2008)
  • Krausz Tamás: Lenin. Társadalomelméleti rekonstrukció (Napvilág, Budapest, 2008)
  • Szvák Gyula: Oroszország zavaros időszaka (Russica Pannonicana, Budapest, 2009) (pdf)
  • A tizenkét legnagyobb orosz (Szerk.: Szvák Gyula; Pannonica, Budapest, 2009)
    (pdf)
  • Szent Orsolyától Iszaak Babelig (Szerk.: Szvák Gyula; Russica Pannonicana, Budapest, 2009)
  • A normannkérdés az orosz történelemben – I. Források (Szerk.: Szili Sándor; Russica Pannonicana, Budapest, 2009)
  • A nagy honvédő háború (Великая отечественная война). A Vörös Hadsereg 21. gyalogsági hadosztálya 93. harckocsivadász tüzérségi zászlóalja 3. ütege hősi tetteinek krónikája (Hasonmás kiadás) (Szerk.: Krausz Tamás; Russica Pannonicana, Budapest, 2010)
  • Az Ankungyinov-ügy (Дело Т. Анкундинова). Egy európai kalandor Moszkóviából (kétnyelvű kiadvány) (Szerk.: Szvák Gyula; Russica Pannonicana, Budapest, 2011) (pdf)
  • Ruzsa György: Az ikon - Teológia, esztétika, ikonográfia, ikonológia, technika (Russica Pannonicana, Budapest, 2012) (pdf)
  • Szvák Gyula: IV. Iván és I. Péter mikrohistoriográfiája (L'Harmattan, Budapest, 2019)

Az orosz és szovjet történelem magyar (és egyéb) vonatkozásai

  • Koronás portrék (Szerk.: Szvák Gyula; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1987)
  • Szürke eminenciások (Szerk.: Szvák Gyula; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1989)
  • Krausz Tamás: Antiszemitizmus – holokauszt – államszocializmus (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004)
  • A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada (Двенадцать столетий венгерско–русских отношений) (Kétnyelvű kiadvány) (Szerk.: Szvák Gyula; ELTE Ruszisztikai Központ, Budapest, 2005)
  • Szvák Gyula: Kis magyar ruszisztika (Russica Pannonicana, Budapest, 2011)
  • Krausz Tamás, Varga Éva Mária: A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941–1947 (L’Harmattan, Budapest, 2013)
  • A doni fotós. Reményi József főhadnagy életútja, háborús naplója és fényképei (Szerk.: Mezei Bálint; Budapest, Győr; 2015, 2016)
  • Szvák Gyula: Mi az orosz? A magyarok (és mások) orosz-képéről (Russica Pannonicana, Budapest, 2016) (pdf)
    (képmelléklet)
  • Kvász Iván: Tréflidolog 2. (Scolar, Budapest, 2018) (pdf)
  • Szvák Gyula: „Nem lelkendezhetek főállásban” – Beszélgetések Oroszországról (Gondolat, Budapest, 2018)
  • Gyóni Gábor: A magyarság hajnalán. A magyarok korai története a honfoglalásig (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Magyar Őstörténeti Témacsoport, Budapest, 2019)

Kelet-Európa és Magyarország

  • Krausz Tamás, Mesterházi Miklós: Mű és történelem. Viták Lukács György műveiről a húszas években (Gondolat, Budapest, 1985)
  • Válaszúton. „Létező szocializmus” – Politikai átmeneti időszak? Szocializmus? Kapitalizmus? (Szerk.: Krausz Tamás, Tütő László; ELTE ÁJK, Budapest, 1988)
  • Krausz Tamás: Megélt rendszerváltás. Publicisztikai írások 1989–1994 (Cégér, Budapest, 1994)
  • Önkormányzás vagy az elitek uralma (Szerk.: Krausz Tamás, Márkus Péter; Liberter, Budapest, 1995)
  • Diktatúrák – diktátorok (Ormos Mária, Székely Gábor, Krausz Tamás, Harsányi Iván, Pankovits József, Erényi Tibor; Napvilág, Budapest, 1997)
  • Rendszerváltás és társadalomkritika. Tanulmányok a kelet-európai átalakulás történetéből (Szerk: Krausz Tamás; Napvilág, Budapest, 1998)
  • Történelem IV. 1914–1998 (A Magyar Lajos Alapítvány által felkért és támogatott munkaközösség, tagja Krausz Tamás; Cégér, Budapest, 1998)
  • A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak. Rigómezőtől Koszovóig (Szerk.: Krausz Tamás; Napvilág, Budapest, 1999)
  • Hajrá, MTK! (Szerk.: Galla Miklós, Krausz Tamás, Szántó András; Ágnes-Press Bt., Csobánka, 1999)
  • Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára (Szerk.: Krausz Tamás, Szvák Gyula; Pannonica, Budapest, 2003)
  • Szarka Klára: Az árral szemben. Beszélgetések Krausz Tamással (L’Harmattan, Budapest, 2006)
  • A Ságvári-dosszié. A Legfelsőbb Bíróság és a magyar jogállam – The Ságvári Dossier. The Supreme Court and the Rule of Law (Szerk.: Krausz Tamás; Pannonica, Eszmélet Alapítvány; Budapest, 2006)
  • Kelet-Európa: történelem és sorsközösség. Palotás Emil 70. születésnapjára (Szerk.: Krausz Tamás; ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, Budapest, 2006)
  • Államszocializmus: értelmezések, viták, tanulságok (Szerk.: Krausz Tamás, Szigeti Péter; L’Harmattan, Eszmélet Alapítvány; Budapest, 2007)
  • A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után Kelet-Európában (Szerk.: Csaplár-Degovics Krisztián, Krausz Tamás; L'Harmattan, Budapest, 2007)
  • Szvák Eszter: A nagy könyv-piac (Szerk.: Szvák Gyula; Pannonica, Budapest, 2007)
  • A játék hatalma: futball, pénz, politika (Szerk.: Krausz Tamás, Mitrovits Miklós; ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, L’Harmattan; Budapest, 2008)
  • Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatások Kelet-Európában 1989 után (Szerk.: Juhász József, Krausz Tamás; L’Harmattan, ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék; Budapest, 2009)
  • 1968: Kelet-Európa és a világ (Szerk.: Krausz Tamás, Bartha Eszter; L'Harmattan, Budapest, 2009)
  • Lukács György és a szocialista alternatíva. Tanulmányok és dokumentumok (Szerk.: Krausz Tamás; L’Harmattan, Eszmélet Alapítvány; Budapest, 2010)
  • Rendszerváltás és történelem. Tanulmányok a kelet-európai átalakulásról (Szerk.: Krausz Tamás, Mitrovits Miklós, Zahorán Csaba; L’Harmattan, ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, Budapest, 2010)
  • 1919 – a magyarországi Tanácsköztársaság és a kelet-európai forradalmak (Szerk.: Krausz Tamás, Vértes Judit; L'Harmattan, Budapest, 2010)
  • Bartha Eszter: A népirtástól a történelemhamisításig. Rendszerkritikai megközelítések Krausz Tamással (Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2019)

Angol nyelvű kiadványok

  • Gyula Szvák: False Tsars (foreword by Nicholas Riasanovsky; Center for Hungarian Studies and Publications, New Jersey, 2000)
  • Tamas Krausz: The Soviet and Hungarian Holocausts: A Comparative Essay (Centre for Hungarian Studies and Publications, New Jersey, 2006)
  • The Place of Russia in Europe and Asia (Ed.: Gyula Szvák; Center for Hungarian Studies and Publications, Hungarian Author Series no. 5. East European Monographs no. DCCLXIX. Columbia University Press, New Jersey, 2010)
  • Tamas Krausz: Reconstructing Lenin: an intellectual biography. (Monthly Review Press, New York, 2015)

Orosz nyelvű kiadványok

Egyéb idegen nyelvű kiadványok

  • Krausz Tamás: Szovjet thermidor (japán nyelvű kiadás, 2003)
  • Lenin: Stato e rivoluzione (Edizione del centenario con un saggio introduttivo di Tamás Krausz su Lenin e la rivoluzione d’Ottobre) (Donizelli, Roma, 2017)
  • Tamas Krausz: Reconstruindo Lênin: uma biografia intelectual (Boitempo, São Paulo, 2017)
  • Krausz Tamás: Ki volt Lenin? Az életrajz alapvonalai (a "Lenin" c. monográfia első fejezetének tamil nyelvű kiadása, New Century Book House; Ambattur, Chennai, India; 2017)

Vaszilij Kljucsevszkij Szeminárium

Szeminárium szoba
A fizikailag az ELTE Bölcsészettudományi Kara Főépülete (1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8.) II. emelet 236-os számú szobájában található közel háromezer darab ruszisztikai témájú könyvet, xerox-másolatot és periodikát Szvák Gyula az ELTE Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék szakmai felügyeletére bízta, s annak – a megőrzés és a jelenlegi helyén való szakmai hozzá férés feltételeinek biztosítása esetén – örökös, térítésmentes használatába adta.
A szóban forgó gyűjtemény, amely döntően Szvák Gyula professzor, a Történeti Ruszisztikai Tanszék korábbi vezetőjének az adománya, a 19. század előtti orosz történelemről szóló, legnagyobb részt orosz és angol nyelvű szakirodalom Magyarországon ilyen teljességben sehol nem található válogatása, amely több évtizedes szisztematikus állománygyarapító gyűjtőmunka eredménye.

Az adományozó kifejezett szándéka volt, hogy a könyvtár hozzá férhető legyen az orosz történelmet tanulmányozó szakemberek, doktoranduszok, egyetemi hallgatók számára, ezért az adományozás feltételéül szabta, hogy a gyűjtemény a jelenlegi helyén, egyben maradjon.
Fentiekre figyelemmel az ELTE Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék a nevezett helyen létrehozta a Vaszilij Kljucsevszkij szemináriumot. Egy olyan műhelyszobát, amely az orosz bölcsész- és társadalomtudományok (elsősorban a történettudomány) kutatóinak, egyetemi oktatóinak, doktoranduszainak biztosít szakmai menedéket. A névadó, Vaszilij Oszipovics Kljucsevszkij – minden idők talán legkiemelkedőbb orosz történészének – szellemében a Ruszisztikai Tanulmányok Centrum által szervezett közös magyar-orosz, magyar-magyar kutatási projekteknek, kerekasztaloknak, szimpóziumoknak, szakmai eszmecseréknek, vitadélutánoknak és a szélesebb érdeklődő közönségnek szánt ismeretterjesztő előadásoknak ad helyet, erőteljesen bevonva a fiatal kutatónemzedéket.

A Vaszilij Kljucsevszkij szemináriumot, s egyben a gyűjteményt kurátor felügyeli, akit a Tanszék, az Alapítvány és az Adományozó (illetve örököse) jelöl.

A szeminárium első kurátora az illetékesek előzetes jelölése alapján Dr. Mezei Bálint egyetemi adjunktus.

A szeminárium nevét, az alapítás idejét és az alapító személyét tábla rögzíti.
Kljucsevszkij

Hírek

Videók

Események

2019.11.17.

meghívó
2019.10.22.

Meghívó
2019.10.09.

Meghívó