A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna
Orosz regionális felsőoktatási delegáció Budapesten
2009-02-20 |
Orosz regionális egyetemi delegáció látogatott 2009. február 19-én a Ruszisztikai Központba: a moszkvai székhelyű Új Eurázsia Alapítvány által szervezett tanulmányútra hét egyetem tizenkét vezetője és munkatársa érkezett Magyarországra. A csoport tagjai megtekintették a 2009. február 25-én nyíló új Ruszisztikai Módszertani Könyvtárat és Kabinetet, majd munkamegbeszélésen vettek részt, ahol Pál Ferenc, az ELTE BTK nemzetközi dékánhelyettese, Havas Ferenc, a Finnugor Tanszék vezetője, Szvák Gyula, a Ruszisztikai Központ vezetője tartott tájékoztatót.  Pál Ferenc, az ELTE BTK nemzetközi dékánhelyettese a bölcsészkar nemzetközi kapcsolatrendszerének átrendeződéséről szólva kiemelte, hogy a korábbi évtized apálya és mélypontja után mára az orosz felsőoktatási intézményekkel való együttműködés felértékelődött, sőt olyan meglepően sok hallgató érdeklődik az orosz stúdiumok iránt, hogy fogadásuk teljes számban nem is lehetséges. Havas Ferenc a finnugrisztika-oktatás és –kutatás szerves közegének nevezte az orosz kontextust és az oroszországi egyetemekkel való kapcsolatot, melyek bővítésére kész projektek, intézményközi programtervek állnak kész, csak a finanszírozás hiányzik mellőle. Szvák Gyula, a Ruszisztikai Központ vezetője rövid történeti áttekintésében vázolta azokat a koncentrikus köröket, amelyek vonalain a budapesti ruszisztikai kutatás egyre kiterjedtebb közvetítő, sőt oktatási és kulturális diplomáciai feladatokat végez, a magyar-orosz évadoktól kezdődően az egyetemközi megállapodások szakmai előkészítésén át a most megnyíló ruszisztikai könyvtár és kabinet berendezéséig. Ebbe a folyamatba nagyon is logikusan illeszkedik az orosz regionális egyetemekkel való kapcsolatfelvétel – hangsúlyozta.
 A vendégek által képviselt hét felsőoktatási intézmény Oroszország térképének legkülönbözőbb pontjain találhatók: a Mari-El Köztársaságtól a Karéliai Köztársaságon át a Rosztovig, a legtávolabbi pont pedig Vlagyivosztok, ahová Budapesttől 9 óra a repülőút („de Kínába is Vlagyivosztokon keresztül vezet az út” – jelezte a távol-keleti város fontosságát az egyetem rektorhelyettese). Az elhangzott rövid prezentációkból egyértelműen kiderült, hogy a bolognai rendszerre áttért egyetemeknek szüksége van a magyar tapasztalatokra és kapcsolatokra, s a válság ellenére, vagy talán épp amiatt, épp most van itt az ideje a közös projektek kimunkálásának. A legtermészetesebb és legfontosabb formának a hallgatói és oktatói cseréket ítélték, a legtöbb perspektívával azonban többük szerint a multilaterális egyetemi konzorciumok működtetését tekintik, amelynek egyik fő eredménye a közös diplomák kiadása. Többen megfogalmazták: bizonyosak abban, hogy a jó elképzelésekhez meg lehet találni a pénzügyi forrásokat. Azt is elképzelhetőnek tartották, hogy magyar és orosz kooperációban olyan oktatási termék jöhet létre, amely akár fizetőképes nyugati felsőoktatási piacon is versenybe szállhat. Megerősítették, hogy a ruszisztika fontos, de nem kizárólagos területe az együttműködésnek: az orosz nyelven jól képzett és orosz kultúrát ismerő magyar szakemberek tapasztalatai fontosak lehetnek az olyan, újabb területeken is Oroszországban, mint a nemzetközi kommunikáció, a menedzserképzés, államigazgatás stb. oktatása.
A regionális felsőoktatási delegáció 2009. február 20-21-én a Pécsi Tudományegyetemen szervezett nemzetközi konferencián vesz részt, melyet a PTE és az Új Eurázsia Alapítvány szervezett Gazdasági hatékonyság és társadalmi felelősség a felsőoktatásban címmel.
Kiss Ilona |
|
