Az Alapítványról
Hírek, információk
Eszmecsere
2007 az Orosz Nyelv Éve
2005 Magyar-Orosz Kulturális Évad
PÁLYÁZATOK
Az alapítvány díjai
Hírek, információk

   
Főoldal > Hírek, információk
Hírek, információk

A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna


Kell-e félnünk Oroszországtól?
2009-11-13
Kell-e félnünk Oroszországtól? címmel volt moszkvai nagykövetek kerekasztal beszélgetésére került sor november 12-én a Ruszisztikai Központ kabinetjében. A résztvevők közül Szűrös Mátyás 1978–1982, Györke Sándor 1990–1992, Nanovfszky György 1993–1998, Keskeny Ernő 1998–2002, Székely Árpád 2005–2008 között vezette a moszkvai magyar missziót. Meghívást kapott az 1976–1978 közötti nagykövet, Marjai József is, de betegsége miatt nem tudott résztvenni a beszélgetésen. A 2002–2005 közötti nagykövet, Kontra Ferenc jelenleg Minszkben teljesít szolgálatot.

A nagyszámú érdeklődő részvételével megrendezett találkozó szigorú időkorlátok között zajlott: a vitát vezető Szvák Gyula három kérdésére a nagykövetek 5-5 percben válaszoltak, majd a közönség kérdéseire reagáltak.
 A Kell-e félnünk Oroszországtól? kérdésre meglehetősen egyöntetű választ adtak: hogy tudniillik nem kell tőle félni. Volt, aki egyenesen túlzásnak tartotta a megfogalmazást (Nanovfszky György, Szűrös Mátyás), bár utóbbi úgy pontosított, hogy ugyan nem kell félni, de komolyan kell venni, sőt néha tartani is kell tőle. Györke Sándor szerint nálunk jogos egy ilyen kérdésfeltevés és Székely Árpád is úgy vélte, hogy az olyan emberek, akik nem jártak soha Oroszországban, bizony gyakran félnek a tudatosan terjesztett hamis információk miatt. Másoknak meg mindig szükségük van ellenség-képre. Keskeny Ernő szerint, ha ez a kérdés felmerülhet, akkor nem katonai vagy politikai aspektusa miatt, legfeljebb gazdasági értelemben. E tekintetben azonban szintén a probléma óvatos megközelítését javasolta, s ebben valamennyi résztvevő egyetértett. Később egy hallgatói kérdésre válaszolva, a volt nagykövetek megerősítették, hogy Magyarország esetében Oroszország eddig még soha nem használta politikai nyomásgyakorlásra az „energiafegyvert”, s bár az valóban létezik, de a meghatározó az a tény, hogy Oroszország ugyanúgy rá van szorulva energiája eladására, mint az Európai Unió a megvételére.

Hogyan értékeli a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány Oroszország-politikáját? – így hangzott a második kérdés, amelynél a rendelkezésre álló rövid idő nem tett lehetővé részletes elemzést. Ugyanakkor megint meglehetős egyöntetűséggel fogalmazódott meg az egységes külpolitikai rendszer, vonalvezetés hiánya, amely Oroszország-politikánkra is jellemző az utóbbi években. Nanovfszky György szerint nagyon jellemző, hogy ezen időszakban volt olyan magyar külügyminiszter, aki mialatt vagy négyszer is volt New Yorkban, addig egyszer sem jutott el Moszkvába. Keskeny Ernő a belpolitikai motiváltságot emelte ki, míg Székely Árpád a következetlenséget, kiszámíthatatlanságot, az időnkénti kettős mérce alkalmazását – miközben a kétségtelen eredmények között az export-volumen jelentős növekedését is felsorolta.

  
Milyen változásokat vár a magyar-orosz kapcsolatok alakulásában új kormány alakulása esetén? E kérdés kapcsán ismét konszenzus alakult ki a résztvevők között, akik valamennyien hitet tettek amellett, hogy a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztése nemzeti érdekünk (Szűrös Mátyás külön kiemelte a nemzeti konszenzuson alapuló külpolitika szükségességét), s hogy ezt a tényt semmilyen kormány nem hagyhatja – s bizonnyal nem is hagyja – figyelmen kívül. Mindazonáltal Györke Sándor kiemelte, hogy a jövőben e kapcsolatok a nem a legjobb feltételekkel indulnak, mert főleg pszichológiailag megvannak terhelve – már csak azért is, mert, ahogy a jelenlegi kormánynak, úgy a jelenlegi ellenzéknek sincs megfelelő Oroszország-politikája. Nanovfszky György fontosnak találta kiemelni, hogy Magyarországon nincs semmiféle oroszellenesség, majd Churchillt idézte, aki szerint a politikában nincsenek barátok, csak érdekek vannak, s ezek az együttműködés irányába mutatnak. Keskeny Ernő szintén azt a véleményt képviselte, hogy egy új kormány bizonnyal együttműködésre törekvő lesz, alapvetően a kettős determináció (az energetikai függőség és a keleti irányú piacbővítés igénye) miatt. Kifejtette, hogy az oroszok pragmatikusak és szavatartók, akikkel az együttműködés nemcsak szükséges, de lehetséges is. Szerinte e kétoldalú viszonyból a történelmi kérdéseket ki kell venni, hiszen az orosz oldalról történt kétszeri bocsánatkéréssel azok lezártaknak tekinthetők. Nagy jelentősége van ugyanakkor az orosz nyelv, országismeret oktatás megerősítésének a kapcsolatok jövője szempontjából. Székely Árpád ennél borúlátóbb véleményt fogalmazott meg, utalva a mai ellenzék Oroszország-politikájának korábbi tapasztalataira. A leglényegesebbnak mégis azt tartotta, hogy sajnos sem az Európai Uniónak, sem az Egyesült Államoknak nincs világos Oroszország-politikája, ami értelemszerűen a magyar politikát is alapvetően befolyásolja.
 
A másfélórás beszélgetést követően a volt moszkvai nagykövetek még háromnegyed órán keresztül válaszoltak a hallgatóság kérdéseire, majd Szvák Gyula bejelentette, hogy az elhangzottakból a Ruszisztikai Központ kiadványt készít. Egyúttal meghívta a jelenlévőket a sorozat folytatására, amikor is a volt moszkvai sajtótudósítók mondják el Oroszország-politikánkkal kapcsolatos véleményüket. Beszámolt a Központ azon tervéről is, hogy a volt moszkvai nagykövetek és más szakértők bevonásával nyilvános előadássorozatot indítanak Oroszországról az egyetemi hallgatóknak a következő szemeszterben.

  

<<< Vissza a hírekhez


  

Szervezeti változások az ELTE BTK Történeti Intézetében
2019-09-16

2019 sok újdonságot hozott az ELTE BTK Történeti Intézetének életébe.

Tovább >>>
Hallottál már róla - Kutatók Éjszakája a Ruszisztikán
2019-09-15
Nyilván már hallottatok róla, hogy a Ruszisztikai Központban mindig nagyszerű programok vannak a Kutatók Éjszakáján. Idén a programokat arra a kérdésre fűztük fel, hogy Hallottál már róla? Ha igen, gyere el, ha nem, akkor pedig azért gyere el szeptember 27-én!
Tovább >>>
Metodikai szombat 2019 szeptember
2019-09-14
2019 első őszi, orosztanároknak szóló metodikai szombatjára 2019. szeptember 21-án 13 órától kerül sor a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központban.
Tovább >>>
Megunhatatlan a Moszkva nem hisz a könnyeknek
2019-09-12

Vlagyimir Menysov Oscar-díjas alkotása jó választás volt a szeptemberi ruszisztikai filmklub évadnyitásához. Mindenkit elvarázsolt a film – akár először, akár másodszor, akár sokadszor látta.

Tovább >>>
Szeptemberi színház - Ványa bácsi
2019-09-07
A Ruszisztikai Központ Színház Odüsszeiája szeptemberben a váci Dunakanyar Színház és a dunaújvárosi Bartól Béla Kamaraszínház koprodukciójában bemutatott Ványa bácsi-ra kalauzolta el az érdeklődőket.
Tovább >>>