2012. március 6-án Vaszilij Hrisztoforov, az Orosz Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete XX. századi Publikációs Központjának vezetője és Andrej Artyizov, az Oroszországi Föderáció Állami Levéltári Szolgálatának vezetője tartott előadást mesterszakos hallgatóknak az oroszországi levéltárak aktuális helyzetéről. A.Ny. Artyizov „Az oroszországi levéltárak társadalmi küldetése” című előadásából megtudtuk, hogy a könyvtárhasználók számának radikális csökkenésével párhuzamosan – ami világjelenség – a moszkvai levéltárak népszerűsége és kihasználtsága ugrásszerűen megnőtt. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a levéltári dokumentumok több mint 95 százaléka teljesen nyilvánossá vált az elmúlt másfél évtizedben. Ma már nem csak kutatók és szakemberek foglalkoznak levéltári kutatással, hanem magánemberek is – magánérdeklődésből. Ez az igény szinte egy új „iparágat” hívott életre: egyre több magáncég végez levéltári kutatásokat egyedi megrendelések alapján.
V.Sz. Hrisztoforov „A szovjet hírszerzés és kémelhárítás tevékenységének fő jellemzői a Nagy Honvédő Háború idején” című előadása súlyos kérdéskörök mellett érdekes részletekre is rávilágított. Így megtudtuk, hogy az ipari fejlettség nem csak előnyökkel járhat, hanem hátrányokkal is. Például a szovjet hadseregbe beépült német kémek közül többen azért buktak le, mert az ő katonakönyvükbe a fénykép rozsdamentes kapoccsal volt rögzítve, míg a szovjeteké nem, így az első esőzések után már szinte azonnal tudni lehetett, ki „igazi”, ki nem.
GyZs
|
