|
Június 6-án ismét elérkezett az orosz nyelv napja. A tavalyi gerilla-akciónk sikerén felbuzdulva idén is azzal emlékeztünk meg Alekszandr Puskin születésnapjáról, hogy a barátainkkal és kollégáinkkal együtt orosz verseket vittünk ki az utcára, hogy mindenki láthassa és olvashassa őket.
A legtöbb vers szűk pátriárkánkban, az ELTE BTK épületeiben jelent meg, de másik egyetemet is díszítettünk költészettel, mégpedig a CEU-t. Budapest mellett Győrben, Bicskén, Pomázon és Csömörön is „kihajtottak a versek”. Sőt, idén nem csupán hazánkban posztoltunk költeményeket, hanem külföldre, Párizsba (Hetényi Zsuzsa tanárnő jóvoltából) és Alsó-Ausztriába is eljutottunk.
A legkorábbi vers Puskin 1834-es Elég, pajtás, elég! című melankolikus költeménye volt. Kis nyírfánkhoz Nyikolaj Ogarjov Úton című alkotása került, a műben az út mentén álló nyírfák apropóján. A legnehezebben értelmezhető költemény Velimir Hlebnyikov Bóbeóbija volt, a legfrissebb pedig Vlagyimir Viszockij Kezdetben vala a Bánat s Vágy Igéje kezdetű verse 1974-ből. Az akciónk nyomán elszórt 140 évnyi orosz verstermést nem csupán az utcán, hanem térképen is meg lehet tekinteni.
Amozgalmas nap zárásaként a születésnapos Puskin két kis drámája (A fukar lovag és Mozart és Salieri) színházi adaptációjának vetítését szerveztük meg.
Mészáros Zsófia
|
